A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Középső bronzkori fegyverlelet Téglásról

tömör markolatú kardoknak ez a típusa még nem fordult elő együtt nyélgyűrűs korongos csákánnyal. A kard legközelebbi párhuzama az apai 2. sz.

2 és a nagyváradi (Oradea)

3

, de rokona az apai 1. sz.

4 és a hajdúsámsoni kard

0 is. Csákányunkhoz legközelebb állnak a mezőberényi

6

, a torda-aranyosmegyei

7

, az igenpataki (Ighiel)

8

, a pusztaszentkirályi

9 stb. leletek csákányai. Mivel a csákányok sokkal nagyobb számban fordulnak elő, mint a kardok, a kutatás az előbbiek alapján határozza meg a csákányos-kardos leletegyüttesek időrendjét. Amíg azonban az ilyen típusú kardok elterjedési területe szinte egész Közép-Európa (főleg az északnémet területek), de Skandináviában is igen gyakoriak, addig a csákányok majd kizárólag csak a Kárpát-medencében kerülnek elő, azon kívül csak elvétve, mint pl. a sziléziai Friedenauban

1

" vagy Krüssow-ban" az Odera torkolatánál. Külön kell beszélnünk a kardról és a csákányról, mert eddig különböző leletegyüttesekben fordultak elő. A téglási kard típusa a szakirodalomban „apai típus" néven terjedt el, melyet F. Holste

12 körvonalazott először, majd R. Hachmann" nyomán általánosan alkalmazták. R. Hachmann a „kelet-magyarországi-erdélyi műhelykör" gyártmányának tartja az apai típusú kardokat, azonban az a spirálmotívum, amely fő jellemzője a műhelynek, a Kárpát-medencén kívüli leletekről hiányzik. Hachmann az apai típusú kardok közé sorolja a dán szigeteken talált Torupgárde-i

1

'

1

, Stensgárd-i

ir>

, Braende Skovby-i

1G

, Sandbygárd-i

17 leleteket, a svédországi Bragby-i

1H kardot, továbbá a hesseni Eschwege-ben

1!)

, a pomerániai Rosenfelde-ben

20

, a mecklenburgi Alt-Sührkow-ban

21 talált leleteket, de ugyanahhoz a körhöz sorolja a boszniai Donja-Dolina-i

22 és a makedóniai Pela-i

21 kardokat is. Formájuk után ítélve valóban rokonai a kelet-magyarországi 2 Popescu, Dórin: Depót de bronzes de Apa. Dacia VII-VIII (1939-40). 119-125., Popescu, Dorin-Rusu, Mircea: Roumanie. Depots de l'age du bronze moyen. Inventaria Archaeologica I. (Bucarest, 1966.) R. 1. 3 Cséplő Péter: Bronzkori leletről Nagyváradon. Archaeológiai Értesítő, XX. (1901.) 78-79., Inventaria, I. R. 2. 4 Inventaria, R 1. 5 Zoltai Lajos: A hajdúsámsoni bronzkincs. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, II. (1908) 127133. 1. ábra. 6 Hampel József: A bronzkor emlékei Magyarhonban. I—III. (Budapest, 1886. LXXXIV t. 7 Hoernes Móricz-, őskori és római leletek Magyarországból a bécsi Udvari Természetrajzi Múzeumban. Arch. Ért., XXIV. (1904) 204-210. 4-6. ábra,- Inventaria, I. R lla-c. 8 Inventaria, I. R. 7. 9 Hampel: i. m. LXXX t. 4. 10 Mozsolics Amália: Bronzefunde des Karpatenbeckens (Budapest, 1967.) Abb. 15. 11 Hachmann, Rolf: Die frühe Bronzezeit im westlichen Ostseegebiet und ihre mittel- und südosteuropäischen Beziehungen (Hamburg, 1957.) XXXVI t. 5. 12 Holste, Friedrich: Die bronzezeitlichen Vollgriffschwerter Bayerns (München, 1953.) 16. t. 1., 17. t. 3. 13 Hachmann: i. m. 81-161. 14 Hachmann: i. m. 24. t. 1., Holste: i. m. 3. t. 6. 15 Hachmann: i. m. 25. t. 1., Holste: i. m. 3. t. 7. 16 Hachmann: i. m. 24. t. 2. 17 Hachmann: i. m. 18. t. 13. 18 Hachmann: i. m. 25. t. 3. 19 Hachmann: i. m. 60. t. 1. 20 Hachmann: i. m. 24. t. 3-4., Holste: i. m. 4. t. 6-7. 21 Hachmann: i. m. 5. t. 10., Holste: i. m. 19. t. 3. 22 Hachmann: i. m. 60. t. 3. 23 Hachmann: i. m. 60. t. 2. 62