A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Művészettörténet, Iparművészet - Masits László: Kismarja XVII. századi ezüst pecsétnyomója

A pecsételőlap közepén szemben ábrázolt díszes öltözetben ülő férfi látható. Jobb és bal oldalán fejedelmi jelvények: gerezdes buzogány és szablya van el­helyezve. Körülötte majdnem teljes kört bezáró stilizált szalagon erőteljes, antikva nagy betűkkel latin körirat: PRO V DEO V ET '• PATRIA V 1606 V A szavak egymástól háromszöget alkotó pontdísszel vannak elválasztva. A fel­iratos stilizált szalagdíszt egymás mellé beütöttnek látszó kettős körökből, körbefutó 0,34 cm széles szegélyornamentika zárja. A pecsételőlaphoz hármas lépcsővel illeszkedik a pecsétnyomó henger formájú tokja. A hengeres tok szé­lessége 3,885 cm, magassága 3,49 cm, a teljes súlya 84,2870 g. A pecsétnyomó nem ép. A pecsétfogóra való ráillesztést szolgáló tokrészből épp az összefor­rasztásnál kb. 1 cm 2 darabka kitört és a pecsételőlap mintegy 2,6 cm ívhosszú­ságban felvált. Elkallódott fogója helyett 1966-ban új készült. A pecsétnyomó leírása szerepel Bocskay István 3 1606. szeptember 22-én Kassán kelt adománylevelében. (2. kép.) A latin nyelvű okmány fent említett fejezete Könyves János* fordításában így olvasható: „IX. Ne hogy jövőben is mint eddig bizonytalan pecsétet hasz­3. kép. A pecsétnyomó elölnézeti és oldalnézeti rajza. 1 : 1 a-b с A tokrész palástrajza. 1:1 3 A Bocskay név y-nal való írására lásd Klaniczay Tibor-. A régi magyar családnevek he­lyesírása. Magyar Nyelv LXII. évf. (1966) 484. 4 Könyves János (1813-1889) kismarjai ref. lelkész fordítását Nagykereki község irattárá­rában Sarkadi Géza találta meg. 477

Next

/
Oldalképek
Tartalom