A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Bencsik János: Adatok a Hajdúságból a temetkezés szokásának és hiedelemanyagának kutatásához

s nem is viszik ki a szobából. E jelenségnek nem tudták magyarázatát adni, csak a szokásra hivatkoztak. A halottas házban egész éjjel égetik a szentelt gyertyát, vagy ennek kímélése céljából a mécsest (régebben), a lámpát, s virrasztanak a halott mellett. Azt tartják, hogy mindenkinek van egy gyertyája életében. S ha meghal valaki, akkor e gyertya elalszik. Azért kell tehát égetni mellette a gyertyát, mert így világosban van, nem fél a lélek. A halottat felravatalozása után sorra meglátogatják a rokonok és az ismerősök. Azonban nem mindenkinek illik elmenni halottlátni. Többnyire a hozzátartozók mennek el. A halottlátók a haláleset bekövetkezte után estefelé mennek el a halottas házhoz. Napközben nem illik megnézni a halottat. A látogatók letérdepelnek a küszöb előtt és egy imát mondanak el, ezután köszöntik a jelenlévőket. Régebben nem volt szokásban a részvét nyilvánítása. A halottas házba belépők ha kíváncsiak, akkor felhajtják a szemfedélt, és megnézik a halottat. Közben majd mindenki megfogja a halott lábaujját. Ezt azért teszik, hogy ne ijessze meg őket a halott. A jelenlevők virrasztanak, s virrasztás közben énekelnek, imádkoznak és beszélgetnek. Rendszerint csak az elhunytról beszélgetnek. Felemlegetik a munkáját, jellemét, cselekedeteit. Ha haragosuk volt az elhunyt, akkor bocsánatot kérnek tőle. Szokásos az is, hogy az elhunyttól üzennek régebben meghalt hozzátartozóiknak a másvilágra. Mivel a hozzátartozóknak nem volt szabad a halottjuk fölött énekelni, ezért régebben közvetítőket fogadtak. Azt tartották, hogy nem énekelhetik ki a saját halottjukat. A közvetítők asszonyok voltak s imádkoztak, énekeltek a virrasztókkal együtt. A virrasztás 11 órától hajnalig fejeződhet be. Virrasztás közben a rokon férfiak a ház más helyiségében beszélgetnek és pálinkáznak. Az imádkozás és az éneklés addig tart, amíg a pap meg nem érkezik. Ekkor kezdetét veszi a temetési szertartás. Ujabban a Kálvárián (az ott épült kápolnában) ravatalozzák fel a halottakat. Itt a virrasztást sem gyakorolják oly mértékben, mint korábban. Csak este virrasztanak, éjjelre magára marad a halott. Azzal magyarázzák e szokás kialakulását, hogy az új berendezésű lakásokat összepiszkolnák a látogatók, meg nem is férnek el benne, mert jobban telerakják bútorral a szobát, mint valamikor. * További szokások, tilalmak a halottas háznál: Tilos a halottas háztól kivinni az összegyűlt szemetet. Többször összeseprik azt, de csak a koporsó alatt van. Aki a temetés után a lakásban otthon maradt, az végzi el a sepregetést, s teszi rendbe a szobát. A tilalmat azzal magyarázzák, hogy azért nem lehet kiseperni a szemetet, mert ezzel együtt a halott lelkét is kisepernék. Tilos a halottas házban a tűzgyújtás. A tilalom azonban már enyhült, s csupán abban a szobában nem lehet tüzelni, melyben a halottat felravatalozták. A tilalom nem terjed ki az ételek készítésére sem. Miközben a temetési szertartásra gyülekeznek, az udvar egyik végében már készülődnek a torra. A szokás magyarázatát azzal hozzák összefüggésbe, hogyha tüzelnek, hamarébb romlik a holttest. Tilos ablakot nyitni a halottra. Nem szabad a halottra ablakot nyitni - mondják -, mert felfúvódik. A nyitott ablakon beáramló friss levegő felhúzza a holttestet. így gyorsabban romlásnak indul. Tilos a halotthoz, illetve abba a szobába kívülről, az ablakon át benézni, 434