A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Varga Gyula: A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

IRODALOM Balázsházy János, 1844. Debrecen mint van és jövendője. Debrecen. Balázsházy János, 1845. Elárult pályairat. Debrecen. Balogh István, 1935. A vákáncsosok. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 144-157. lap. Balogh István, 1936. A debreceni tanya. A Debreceni Déri Múz. Évk. 146-160. lap. Balogh István, 1938. A jószág teleltetése Debrecenben. Debrecen. Balogh István, 1943. A hortobágyi pásztorkodás történelmi múltja. N. Ért. XXXV. 92-112. Balogh István, 1958. Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII. században. Ethn. LXIX. 537-566. lap. Bátky Zsigmond, 1929. Földói és tüzelősói. N. Ért. XXI. 12-13. lap. Bátky Zsigmond, 1930. Kecskemét Győr megyében. Föld és Ember. X. 331-332. lap. Bátky Zsigmond, 1934. Alföldi kandallós istálló és az ősi magyar tűzhelyes ház. Népünk és Nyelvünk, VI. 8-13. lap. Bátky Zsigmond, 1937. A magyar istálló (ól) eredetéhez. Ethn. XLVIII. 296. lap. Batta Pál, 1935. A magyar fajta marha tenyésztésének felkarolása. Debreceni Gazdasági Lapok, 1935. okt. 13. Béres András, 1961. Treiber und treibgeräte der hirten auf den puszten in der umgeburg von Debrecen. In: Földes, László, Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleurope. Budapest, 505-528. p. Béresné, Bene Zsuzsa, 1947. A tejjel kapcsolatos hiedelmek és szokások a Csereháton. Néprajzi Közlemények, II. 188-203. lap. Bodó Sándor, 1966. Jármok a Hajdúságban. Ethn. LXXVII. 538-565. lap. Bohdaneczky Edvin, 1940. Csanád vármegye nemzetiségei és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Makó. Borzsák Endre, 1936. A régi istállók élete és a jószág takarmányozása Pest megye északi felében. Néprajzi Értesítő, XXVIII. 41-61. lap. Bottló Béla, 1957. Az 1828-as országos összeírás. In: Kovacsics József: A történelemstatisztika forrásai. Budapest, 242-272. lap. Dávid Zoltán, 1957. Az 1715-20. évi összeírás. In: Kovacsics József, a Történelemstatisztika forrásai. Budapest, 145-199. lap. Dienes István, 1939. Szabolcs vármegye népe. Budapest. Éber Ernő, 1961. A magyar állattenyésztés fejlődése. Budapest. Ecsedi István, 1914. A Hortobágy puszta élete. Debrecen. Ecsedi István, 1929. Éjjeli legeltetés és pásztortűz a Hortobágyon. N. Ért. XXXV. 53-54. lap. Egan Ede, 1885. Magyarország tejgazdasági termelésének és kereskedelmének mai helyzete. Budapest. Elek Péter, 1937. A rét és legelő kérdése a Szarvas és Szentes közti területen. Magyar Gazdák Szemléje. XLII. 434-447. lap. Etédi Gedő János, 1843. Székely gazdálkodás. Magyar Gazda. 1519-1528. hasáb. Fél Edit, 1937. Adatok Dunapataj néprajzához. N. Ért. XXIV. 350-366. lap. Fél Edit, 1941. Kocs. Néprajzi monográfia. Budapest. Fényes Elek, IV. 1939. Magyarországnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak allapotja Statisztikai és Geographiai tekintetben. Pest. Földes László, 1956. A Ditróból Budajenőre települt székelyek állattartása eljövetelükig. Néprajzi Közlemények. I. 170-210. lap. Für Lajos, 1965. Jobbágyföld, parasztföld. In: Szabó István: A parasztság Magyarországon a kapitalizmusban. 33-153. lap. Gaál László, 1966. A magyar állattenyésztés múltja. Budapest. Gaíiacz János, 1896. Monográfia a Körös- és Berettyó-völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízmentesítő társulatokról. I—II. Nagyvárad. Galgóczi Károly, 1855. Magyarország, a Szerb vajdaság s a Temesi Bánság Mezőgazdasági Statisztikája. Pest. Gidai Kálmán, 1941. Hogyan hizlalták a göbölyöket? Ethn. LH. 47. lap. Gidai Kálmán, 1943. Debreceni sőrések. Ethn. LIV. 255-256. lap. Gubitza Kálmán, 1915. A lábasjószág bélyegzése Bács-Bodrog vármegyében. N. Ért. 7584. lap. Gunda Béla, 1966. Telekformák és az állatenyésztés kapcsolata. In: Ethnographica Carpatica, Budapest, 333-380. lap. Györiíy István, 1908. A Nagykunság és környékének népies építkezése. N. Ért. IX. 153166. lap. Györíty István, 1910. A nagykun tanya. N. Ért. XI. 129-148. lap. Györiíy István, 1910/a. Az alföldi szarvasmarhák megjelölései. Nyelvőr, 162-163. lap. 423