A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Varga Gyula: A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

június július augusztus szeptember október november december 70 70 123 151 172 86 54 15 36 125 55 16 16 35 74 32 74 9 40 44 26 10 8 7 65 36 51 34 12 14 4 34 19 15 Ha a fenti öt év átlagát vesszük, a számok a következő grafikont adják: (44. kép). 44. kép. A vásárra hajtás grafikonja A januári magas pont a sőrék, a júniusi a betanított tinók vásárra hajtását mutatja. A márciusi mélypont a tavaszi munkák, az október-decemberi pedig a hizlalás időszakát mutatja. Természetes, ezen általános tendencián belül évenként jelentékeny ingadozások vannak, ezek azonban különböző egyéni tényezőkkel magyarázhatók. Előfordult ugyanis egy-egy évben, hogy külföldi kereskedők jöttek a vidékre s a helyszínen felvásárolták az eladó jószágokat. Máskor az árak úgy alakultak, hogy a vásárra hajtás csúcsidőszaka hol előre jött (pl. 1817-ben), hol túl ment a június elején. Máskor augusztusban, szeptemberben is volt egy emelkedő hullám. Más jószágok esetében ez a periodikusan ismétlődő hullámzás nem figyelhető meg. Itt csak a természetes jószágcsere folyamatát tapasztalhatjuk. Pl. a tehenek vásárra hajtásának havi amplitúdója öt év folyamatában a havi 11 és 56 között mozog, de a szélsőségek is váltakoznak a négy évszak hónapjai között. Talán a júniusi vásár az, amely ebben az esetben is legmagasabb átlagot mutat, a többi hónap azonban nagyjából hasonló képet mutat. A kismarjaiak számára legfőbb vásárhely Nagyvárad volt. 1816-ban mindössze 18 darab ökröt hajtottak Debrecenbe (augusztusban!), ugyanannyit Margitára (szeptember, november), a többi a váradi vásárokon cserélt gazdát. 27* 419