A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Természettudomány - Sterbetz István: 1966–1969. évi adatok a Hortobágy madávilágáról

Kontyosréce - Ay thy a íuligula (L.) Egyetlen előfordulása: Borsósi-tározó 1968. X. 27. - 6 db. Barátréce - Aythya í erina (L.) Elnádasodott, háborítatlan halastavakon és ősmocsarakban rendszeres költőfaj. 1968. VI. 23-án, Kondásfenéken mintegy 150 db vedlésre gyülekező gácsércsapatot figyeltem meg a tó mélyebb, bukásra alkalmas nyílt víz­tükrén. Cigányréce - Aythya nyroca (Güld.) A tőkésréce után a leggyakoribb s igen jellemző fészkelője a Hortobágy­nak. Költését a Kondásfenéken, Gyökérkúton, Nagyhalastón, a Borsósi-táro­zóban, a nagyiváni ősmocsarakban, Bekefenéken és Kunfényesen sikerült megállapítanom. Gyökérkúton 1968. VI. 20-án kb. 50 db csupa gácsérból álló, vedlő csapatot figyeltem meg. Jegesréce - Clangula hyemalis (L.) Nagyhalastón 1968. nov. 21-én két fiatalruhás példányt láttam. E meg­figyelés a jegesréce első hortobágyi előfordulását igazolja. Bütykös ásólúd - Tadoma tadorna (L.) Egy kiszínezett gácsért figyeltem meg 1968. okt. 29-én Kondásfenéken. Nyárilúd - Anser anser (L.) Nagyhortobágyi állományfelvételét az 1969. évi költésidényben sikerült viszonylagos pontossággal elvégezni. Eredménye: Bekefenék 4, Nagyiván 20, Borsósi-tározó 2, Malomház 2, Nagyhalastó 40, Kunfényes 12, Feketerét 30, összesen 110 fészekalj. Vonulásidőben dr. Radó András figyelt meg említésre méltó, nagyobb mennyiségeket. Közléseinek tetőző számadatai: 1966. ősz: 5000 db, 1967. IX. 17. 1600 db, 1967. X. 15. 3000 db. Tavaszi vonuláskor Kun­fényesen 1968. III. 17-én 60 db volt az egy nap alatt látott, legnagyobb meny­nyiség. Vetési lúd - Anser íabalis (Lath.) őszi és tavaszi vonulásidényben kisebb mennyiségek rendszeresen feltü­nedeztek. Egy nap időtartamából két alkalommal figyeltem meg ötven körüli mennyiségeket (Bekefenék 1968. X. 28., Kondásfenék 1968. XI. 21.). Mióta a Hortobágy füvespusztáját egyre több gabonavetés tarkítja, a vetési ludak is gyakrabban fordulnak meg a területen. Mennyiségük azonban még most sem közelíti meg a két lilikfajét. Lilik - Anser albifrons (Scop.) Dr. Radó András szerint 1966 őszén cca. 35 000 darabbal tetőzött a szá­muk. 1967. évben ugyancsak fenti adatközlő 20 000 darabban adta meg a leg­nagyobb mennyiséget, október 29-én. 1968. III. 17-én Radó szerint kb. 25 000 lilik gyülekezett a Kungyörgy-tava környékén, ősszel ezzel szemben a vonulás­idő túlnyomó részében csak 2-3000 db között hullámzott az állomásozó lu­dak mennyisége. Ez év csúcspontja a Faluvéghalmánál XI. 28-án felbecsült, kb. 10 000 főnyi nagylilik. 1969 tavaszán szinte észrevétlenül, rendkívül gyorsan zajlott le a libavonulás, a Hortobágyon sehol sem figyelték meg eze­rig emelkedő, komolyabb mennyiségeket. Kislilik - Anser ery ihr opus (L.) 1966 őszén feltűnően sok kislilik kereste fel a Hortobágyot. Gyakorisá­gára jellemző, hogy az őszi vadászidényben dr. Radó András 86 db lőtt libá­jának mintegy negyven százalékát tette ki ez a faj. 1967. X. 29-én 2000 da­rabbal tetőzött a számuk. 1968-ban III. 17-én cca. 150, X. 28-án kb. ugyan­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom