A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Természettudomány - Fintha István–Aradi Csaba: A debreceni Nagyerdő madárvilága

46. Nagy J.: A vörösfejű gébics egykori fészkelése a debreceni Nagyerdőn. Aquila, 4245., 1935-38., 264-266. 47. Nagy J.: A vörösfejű gébics legutolsó előfordulása Debrecenben. Aquila, 59-62., 195255., 395-396. 48. Penyigei M. D.: A vadászat és gubacsszedetés, mint mellékhaszonvételek, Debrecen város régi erdőgazdálkodásában. I—II. Debreceni Szemle, XV., 1941. 7., 149-154.; 9., 204-209. 49. Penyigei M. D..- Adatok a vetési varjak XVIII. század végi és XIX. század eleji telepes fészkeléseihez és kártételeihez Debrecen Sz. Kir. Város levéltárából. Debr. Szle., XV., 1941., 11., 245-248. 50. Pető I.: Debreceni Nagy-Erdő. Debrecen, 1898. Lith. kézirat, Kossuth Egyetem Földr. Int. Könyvt. 51. Pielowski, Z.: Madártársulások szerkezetének vizsgálata néhány erdei biotópban. A Lengyel Tud. Akad. Ököl. Int., Warszawa. 52. Rapaics R.: A Nyírség növényföldrajza. Debr. Tisza I. Tud. Társ. Honism. Biz. Kiadv., I., 1924-25., 75-115. 53. Rapaics R.: Debrecen flórája (Selmecbánya, 1916) Ki. Erd. Kis., 18., 1916. 54. Sátori J.: Vadgalambok az emberi települések közelében. Természet, 1932., 32., 12., 291-292. 55. Sátori ].-. A házi rozsdafarkú folytatólagos terjeszkedése Debrecenben. Aquila, 46-49., 1939-42., 455-456. 56. Schenk J.: Az uráli bagoly tömeges megjelenése Magyarországon 1906-1907 telén. Aquila, 14., 1907., 276-290. 57. Schenk ].: A csicsörke elterjedési viszonyai Magyarországon. Aquila, 32-33., 192526., 128-139. 58. Schenk J.: A keresztcsőrű 1927. évi inváziója Magyarországon. Aquila, 34-35., 192728., 396-397. 59. Schenk J.: Az erdei szalonka vonulási prognózisa. Aquila, 36-37., 1929-30., 43. 60. Siroki Z.: A gatyáskuvik előfordulása a Kárpát-medencében. Aquila, 63-64., 1956-57., 201-204. 61. Soó R.: A Nyírség erdői és erdőtípusai. Walder und Waldtypen des Sandgebiets Nyírség. Erd. Kis. 34., 1937., 337-380. 62. Soó R.: A nyírségi erdők a növényszövetkezetek rendszerében. Die Wälder des Sandgebiets Nyírség im System der Pflanzengesellschaften. Acta Geobot. Hung. 5., 2. (Kolozsvár, 1943.) 315-350. 63. Soó R.: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. I. (Budapest, 1964.) 64. Soó R.: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve, III. (Budapest, 1968.) 65. Sóvágó M.: Újabb adatok a balkáni kacagógerle debreceni előfordulásáról. Aquila, 50., 1943., 405. 66. Sóvágó M.: Hajnalmadár Debrecenben. Aquila, 50., 1943., 406. 67. Sőregi ].: Darujárás Biharban. Aquila, 59-62., 1952-55., 381. 68. Sőregi J.: Egy régi és egy újabb vadászlőjegyzék madártani adatai. Aquila, 65., 1958., 312-314. 69. St'efanovits P.: Magyarország talajai. (Budapest, 1963.) 70. Szabolcs I.: A vízrendezések és öntözések hatása a tisztántúli talajképződési folyamatokra. (Budapest, 1961.) 71. Szanka J.: A madarászat Debrecenben. Társalkodó, 1846. 72. Szomjas L.: Nagy daruvonulás 1933. október 22-én Debrecen felett. Aquila, 38-41., 1931-34., 373-374. 73. Tikos В.; A mai debreceni erdők kialakulása. Debreceni Szemle., 1928., 2., 569-573. 74. Török Gábor: Debrecen város erdőgazdasága. Erdészeti Lapok, 11., 1882. 75. Turcek, F. J.: Adatok az erdő madárpopulációjának funkciójához a biocönológia és erdőgazdaság szempontjából. Aquila, 55-57., 1948-51., 51-73. 30