A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - Kiss Sándor: A Debreceni Református Kollégium diákjai és professzorai 1849–1912

„Szélső jobb szegletben hunyorog György Endre, Suttyomban viccelget ott az emberekre, De aki vermet ás, maga esik bele: Öt is leviccelték, ki annyit viccele, Indítványa bukik, s elnök őt tanítja: Milyen az egyenes, igaz kálvinista." György Endre később a Fejérváry kormányban miniszter volt. Ennek a György Endrének nyilván nem tetszett a Kollégium jogász ifjúságának - abban az időben - csendes, de határozott forradalmi állásfoglalása. Egy református egyházkerületi közgyűlésen György (egyházkerületi tanácsbíró volt) alacsony értelmi színvonalon állónak mondja a joghallgatóságot, mert a modern nyelveket nem tanulják, és kéri a közgyűlést, hogy e felett sajnálatának adjon kifejezést. Kovács Sándor a Kollégium igazgató-professzora alapos érvekkel veszi védelmébe az ifjúságot. A közgyűlés sem fejezte ki sajnálatát, minthogy mindenki előtt nyilvánvaló volt a vád alaptalansága. Egyébként a múlt század második felében nem nagy lelkesedéssel tanulták az ifjak a német nyelvet, s általában nem is nagy lelkesedéssel tanították azt a tanárok. A gyűlés nyilvános volt, és így a diákok is hamar értesültek György felszólalásáról. Engedély nélkül gyűlést hívnak össze, és a megbeszélés eredményeképpen György Endre szállása előtt macskazenét rendeznek, majd az elutazásakor az állomáson tüntetnek ellene. Csendháborítás címén a rendőrség jelentette a püspöknek, kérve a diákok megbüntetését. A tanárkari törvényszék megdorgálja a tüntetés vezetőit, azzal a szigorítással, hogy erről a szüleiket is értesíti. Az 1889. március 17-én tartott Petőfi emlékünnepélyre beadott s a „Petőfi" Önképző Társaság által elfogadott és dicséretet nyert művekről emlékezünk. Mind határozott forradalmi szellemet lehelnek ezek. Kun Béla Petőfi Apostol című elbeszélő költeményét méltatja. Barca József versében Petőfi fölzendíti „a zsarnokoknak végítéletét". Vadász Gábor szó szerint idézi Petőfi szavait: „Akasszátok fel a királyokat!" Végül Kovács Lajos verséből egy sor.- „Szabadságért élünk - halunk, ha ugy kell."

50 Az 1880-as években alig van olyan önképzőköri összejövetel, ahol legalább egy szavalat ne forradalmi vers volna, Arany, Petőfi, Vörösmarty, Tompa stb. verseiből.

51 Március 15-iki ünnepélyt a Kollégium ifjúsága minden esztendőben megtartja mégpedig a Kollégium nagy udvarán, hogy minél többen részt vehessenek rajta. 1894-ben azonban azt kérik a tanári kartól, hogy vidéken több helyen is rendezhessenek március 15-én ünnepélyt. A tanári gyűlés nem adja meg az engedélyt, mert attól fél, hogy politikai tüntetésbe sodorhatja az ifjúságot. Azzal az indokolással utasítja el a kérést: a tanári testület arra van feljogosítva, hogy csak az egyházközségekbe bocsáthatják ki a diákokat, de oda is csak akkor, ha az egyházközségek kérik.

52 Debrecen sem akar elmaradni a 48-as emlékművek állításában, és egy Kossuth-szobor készíttetését veszik tervbe. A Főiskola nagy Kossuth-emlékünnepélyt tart, a jogászifjúság pedig hangversenyt rendez a Kossuth-szobor alapja 50 „Petőfi" Önképzőkör jkve 1888/89. 121-130., 134-137., 138-157. 51 Önképzőköri jegyzőkönyvek 1880-1890. 52 Akad. tanárkari gyúl. jkve 1893/94. 135. sz. 258