A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Történelem - Kiss Sándor: A Debreceni Református Kollégium diákjai és professzorai 1849–1912
jttek. 25 Ez, valamint a meginduló orosz-török háború, amely erősítette a foradalmi hangulatot, Libényi tette, aki a császárt akarta megölni, mind szigoibb intézkedésekre késztette az osztrák udvart. Ebben az évben ítélik várjgságra Teleki Blankát és Lövey Klárát és követte szörnyű megtorlás Libényi ;ttét. A debreceni Kollégium igazgatójához is egymásután érkeznek az intézkeések. Megtiltják Pflanz Österreichische Charakterbilder aus der Geschichte es Kaiserstaates című munkájának használatát, sőt az iskolai könyvtárba való ilvételét is. A csendőrség parancsnoka tudósítja a Kollégium igazgatóját, hogy a kávéházban vagy korcsmában tanulót találnak rögtön elfogják. Majd az rszág katonai és polgári kormányzójának rendelkezése alapján a helyettes llamügyésztől, aztán pár nap múlva a nagyváradi iskolai hatóságtól jön a renelet, hogy a Kossuth-kalap viselése szigorúan tilos, mivel azt a forradalmi érelmek külső jelének tekintik. 26 Szokolay János senior és Szőke János esküdt és polgári iskolai tanító éjzakai hazamenetelét ürügyül használta fel a csendőrség arra, hogy a Kolléiumban kutatást végezzen. 27 Ilyen körülmények között nagy megdöbbenést keltett a tanári karban, mikor tudomásukra jutott, hogy egy diák, Kovács Márton egy kávéházban ibényit éltette. Hogy valamiképpen elhárítsák a Kovács Márton által felidéstt veszedelmet a diákság és az intézet felől, egy nyilatkozatot írattak alá a mulóifjúsággal, amely szerint nem azonosítják magukat Kovács Márton kimentésével. 28 A püspök tudatja a Kollégium igazgató-tanárával, hogy a nagyváradi polármester feljelentette nála Fülöp Mihály contrascribát, 29 aki pünkösdkor olyan gyházi beszédet tartott, amelynek egyes kitételei „politikai színezetűek és botankoztatók" voltak. A püspök felhívja az iskola elöljáróságát e gondatlan s gesz iskolánkra veszélyt hozható tett megbüntetésére. Az igazgató a tanári kar lé idézi Fülöp Mihályt, ahol a botrányt okozó egyházi beszédet elveszik tőle s íegsemmisítik, és keményen megdorgálják, - majd ugyanezen gyűlésben előiptetik főiskolai seniorrá. 30 Az 1853. évi forradalmi hangulat fellángolására következő nagy elnyomás tán csendes lesz a debreceni Kollégium is. Miután hosszú ideig semmiféle íegmozdulásnak nincs nyoma, azt gondolhatná a felületes szemlélő, hogy a ebreceni diákokból kiveszett a forradalmi szellem. Debrecen városa Ferenc József ünnepélyes fogadására készül. A Kolléium vezetősége is megteszi a kötelező előkészületet. Felszólítanak három diáot, Csorvási Pál, Miklovicz Bálint köztanítókat és Sziládi Áront, a főiskola V. éves hallgatóját, hogy írjanak üdvözlő verset a „császár" fogadására. A háэт ifjú azonban ismételt figyelmeztetésre sem volt hajlandó megírni az üdözlő verset. 31 Hosszú hallgatás után 1857-ben újra megkezdi működését a főiskolai Mayar Irodalmi Önképző Társulat és megindul az ifjúság irodalmi lapja: a Heti 5 Ua. 1852/53. 97. sz. 5 Ua. 1852/53. 138., 161., 180., 186. sz. 7 Ua. 1852/53. 149. sz. 3 Ua. 1852/53. 182., 175. sz. Э Ua. 1852/53. 244. sz. Э Ua. 1852/53. 244/b., 246. sz. 1 Ua. 1856/57. 122. sz. 253