A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Történelem - Kiss Sándor: A Debreceni Református Kollégium diákjai és professzorai 1849–1912
problémát jelent a tanárkarnak. Bizonyára ez is hozzájárult Erdélyi József rektor-professzor egészségének megromlásához, lelki egyensúlyának felborulásához, amiért is kénytelen lemondani tanári állásáról. 8 A diákok csendessége nem sokáig tartott. 1850 novemberében súrlódás keletkezett a diákok és a katonák között. Tettlegességre nem került sor, így a tanárkarnak sikerült az ügyet a következő jelentéssel elintézni: ,,a hivatalos nyomozás útján e kérdésben vádlottakra semmi ki nem bizonyulván, ez oknál fogva is irányukban eljárás nem történhetett" 9 . Ezek a súrlódások ismétlődhettek, mert még két hónap sem telik el, amikor komoly összetűzésre kerül sor, amelynek következtében a csendőrség négy diákot - Kis Endrét, Miklósi Lajost, Sárdi Antalt, Pásztohai Bénit - elfognak és a városi börtönbe zárják. A tanári kar azzal a kéréssel fordul a püspökhöz, hogy illetékes helyen járjon közbe, hogy addig is, amíg a hadi törvényszék döntene az elfogott diákok ügyében, minthogy azok a Főiskola fegyelmi hatósága alatt állanak, adják ki őket a Főiskolának, hogy a Főiskola fegyelmi hatósága is eljárhasson ügyükben. 10 Miklósi Lajost és Sárdi Antalt szabadon bocsátják. Március végén megérkezik a hadi törvényszék ítélete a Főiskolához, hogy Pásztohai Benjámint bizonyítékok hiányában felmentették, Kis Endrét pedig vizsgálati fogságának betudásával azon kívül még kéthónapi katonai börtönre ítélték." Az igazgató január 16-án, a diákoknak a csendőrökkel történt összecsapása után, összegyűjti az ifjúságot s figyelmezteti őket, hogy ne járjanak korcsmákba, mint amely leginkább alkalmat ad az ilyen összetűzésekre és szigorúan inti a diákokat, hogy kerüljenek minden Összeütközést a csendőrséggel. Nagyobb nyomaték kedvéért felolvasta az igazgató a csendőrségi szabályoknak a csendőrök hatáskörére és eljárására vonatkozó szakaszát. 1 " Nem volt felesleges, de hiábavaló volt az igazgató-tanító intése. Elkésve érkezik a rendelkezés a fekete táblán is, hogy az iskolai épület előtt vagy annak ajtajaiban ácsorogni tilos. 13 A két diák hadi törvényszék elé állítása még forróbbá tette a diákság gyűlöletét a csendőrséggel szemben, akikben az osztrák elnyomó, reakció eszközét látták. Ez hamarosan még súlyosabb incidenshez vezetett, amiből kifolyólag Sárai Szabó Antal és Rajkó Lajos kerültek hadi törvényszék elé. A kerületi főispánhoz jelentés érkezik, hogy a debreceni diákok a csendőrség ellen szántszándékkal kihágásokat követnek el, és már verekedések is történtek. A verekedők közül egy elfogottnál a köpenye alatt kést találtak. Ha ezek a merényletek - mondja a jelentés - nem annak tulajdoníthatók, hogy a diákságnak nincs kellő ismerete a fegyőrség rendeltetéséről, akkor azt mutatja, hogy az Hiúság a kormánnyal szemben ellenséges indulattal viseltetik. A kerületi főispán ezt a Kollégium tanárainak és elöljáróságának rója fel, mint akik az ifjúságra felügyelni s köztük a rendet és fegyelmet fenntartani kötelesek. A Kollégium elöljáróságát és tanári karát teszi felelőssé a fiatalság részéről történő minden lázító nyilatkozatért azzal, hogy ha ezt nyilvánvalóan előzetes összebeszélés következtében követik el, nemcsak a lázítókkal szemben fogja a törvények szigorát alkalmazni, hanem az iskolával és a professzorokkal szemben is. 8 Bakóczi J.: A debreceni ev. ref. Főiskola tanárai. (Kézirat. Egyházkerületi Levéltár, 635.) 9 Főiskolai Felső törvényszék jegyzőkönyve 1850/51. 286. sz. 10 Akadémiai tanárkari gyűlések jkve 1850/51. 120. sz. 11 Ua. 1850/51. 159. sz. 12 Ua. 1850/51. 118. sz. 13 Ua. 1850/51. 131. sz. 250
