A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Történelem - Varga Antal: Csuka Sámuel a „néplázasztó”
érint Kallóban arról tárgyaltak, hogy Polgár hajdúváros marad, amit ő kétgbevont: „Ugyan, Polgár nem íog-é иду járni, mint Ujváros?" Vi Elismerte, hogy első ténykedése alkalmával a polgáriaktól elfogadott fádozásaiért 16 bárányt, most azonban semmit. A hét hajdúvárosról szóló adoinylevelet adta át a polgáriaknak, amit királyi parancsra vett ki Szabolcs rmegye levéltárából, s egy másikat is, amely szintén az ő családjukat illeti, m arról is tudomása, hogy a polgáriak kezén egy 1685. esztendőből való okfél is van, ami a polgáriak hajdúszabadságáról szól, s azt Kéky Istvánból pták. Vallomásából megismerjük vagyoni állapotát is, ami egy házacskából áll, lit egyszer már végrehajtáson el is adtak adósságaiért, de azt kiváltotta, 2rt kölcsönt kapott rá. Ez az adóssága azonban most is fennállott. E vallomását július 28-án a törvényszék előtt is megerősítette. 25 Ekkor ónban már vizsgálati fogságban volt a Hajdú Társaságban váló részvétele att a többi ellenzéki vezetővel együtt. Erről igyekezett is azonnal értesítést küldeni Désy Mihály alispánnak a írület főkapitánya: „Ezen Lázasztó Személy, mint a Köz Bátorságnak háboója és a Népek veszedelmes Engedetlenség ének Indítója azonnal megárestál•ott"™ Csuka és a többi társa (Szálai Mihály, Montlika Mihály, Bézi Mihály, uha Dávid, Hódos Dávid, Bődi László és Tulipánt Gábor) közösen kérik a rályi biztosságot, hogy a tárgyalásig engedjék ókét szabadon? 1 Kérelmüket terület is támogatta, s kérték a királyi biztost, hogy „a vélek miképpen való nás eránt tejendő további kegyes rendelkezéseit nékünk minél előbb megldeni méltóztasson, annyival is inkább, hogy azon emberek azt hitetvén el igokkal, hogy az ő fogságok egyedül a mi önkényünktől határoztatik, már 'hetetlenségek annyira ment, hogy a magok szabadságokba való tételét nyilnvaló erőszakoskodások által próbálgatják." 28 Kérelmük nem talált meghallgatásra. Ujabb követeléseiknek is Csuka a >zgatója. 1826 februárjában Móré János, Cs. Takáts István, Seres Mihály, nócz János és D. Szabó Sándor rabokkal közösen kérték szabadlábra helye>üket, amit azonban a kerület újra elutasít. 29 Nem sokkal későbbi keltezésű relmüket, melyet Csuka Sámuel mind a maga, mind pedig Girus János, Nagy lint, Nyakas Jánosné Daróczi Sára, Tulipán Gábor és Kelemen Mihály neveti szerkesztett, elfogadhatónak találták, és kezesség mellett a tárgyalásig szádon engedték mindnyájukat. 30 * Előbb már említettük, hogy Csuka Sámuel a „Dóró lárma" perében a 109. ídű vádlottként szerepelt. Ez ügyben 1826. október 1-én hallgatták ki Nánái. A rendkívüli megjelenítő erejű jegyzőkönyvből 31 megtudjuk, hogy a vádItt arra céloz Csuka Sámuel, hogy Balmazújváros is mezőváros (oppidum) volt, mégis a siklói Andrássyak robotra kötelezett jobbágyhelységgé tették. Csuka Sámuel anyagi helyzetére lásd DÁL Hajdúnánási 1823. évi iratok Fase. AB. No. 10. Hajdúnánási városi jegyzőkönyv 1820. évi 129. határozat, valamint az összes vagyonösszeírásokat szinte minden évről. HBL Hajdúker. ir. 1825. évi fasc. 4. No. 41. melléklet. HBL Hajdúker. jkv. 1756. évi 913. sz. határozat. HBL Hajdúker. ir. 1825. évi fasc. 4. No. 77. HBL Hajdúker. jkv. 1826. február 1. bejegyzés. 14. sz. határozat. HBL Dóró Lárma iratai mellékleteként. Uo. 32. sz. melléklet. 245
