A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - Varga Antal: Csuka Sámuel a „néplázasztó”

Csuka Sámuel is Nánásról nősült, tősgyökeres hajdú családból vett feleigét: Gulyás Nagy Katalint.

8 Csuka Sámuel már fiatal korában bekapcsolóott azokba a mozgalmakba, melyeknek a célja a hajdúszabadságjogok megédése és az elvesztett kiváltságok visszaszerzése volt. Nyugtalan, de igazságserető embernek ismerjük meg a reá vonatkozó gazdag levéltári anyagból, körülötte találjuk mindazokat az elégedetleneket, akik hasonló gondolkodáiak voltak. A nánásiak vezérüknek ismerték el, mert országjáró, tapasztalt paiszt volt, s messzebbre látott náluk. Hajthatatlan makacssággal harcolt mind maga, mind sorstársai igazáért. A Csukath Lénártról családjában élő hagyomány neki is szinte rögeszméivé vált. Sorra járta mindazokat a fórumokat, ahol nemesi jogaik és állítóigos hajdani birtokaik visszaszerzésére valami igazolást remélt. A családi okivelek és különböző levéltárakból beszerzett iratok alapján azt sem tartotta ivihetetlennek, hogy a kincstártól visszaválthatják a Csukath birtokokat, lely a XIX. századi kamarai nyilvántartás szerint 50 000 forintban volt zápban. A beszerzett okmányok közt olyanokra is talált, melyekből az tűnt ki, ogy a polgáriakat jogtalanul fosztották meg hajdúszabadságuktól. Igazságrzete késztette arra, hogy erről felvilágosítsa a polgáriakat, akik nagy lelkeídéssel fogadták el a segítő kezet, s elhatározták, hogy visszaperelik az elvesett hajdújogokat. Csuka Sámuel ekkor már a „Hajdú Társaság Jussai" elne2zésű mozgalom vezetői között, mint a nánásiak képviselője sok tapasztalatot serzett, s így feladatának is tekintette, hogy a polgári megmozdulás élére [Íjon. * Csuka Sámuel nemesi jogainak igazoltatását azért is szorgalmazta, hogy mek a birtokában sokkalta szabadabban végezze a Hajdú Társaságban válilt munkát. Ez több megnyilatkozásából is megállapítható. Saját vallomásául tudjuk, hogy először 1819-ben járt Polgáron, de nem „lázasztás" céljából, anem Budára utazott nemességigazolása ügyében, s ott szállott meg éjszakára, z alkalommal találkozott Kovács Gábor és Tóth Károly polgári lakosokkal, üknek elbeszélte, hogy családi iratai közt olyanok is vannak, amelyekből vigosan kitűnik, hogy jogtalanul ütötték el őket hajdúszabadságuktól. Nem taadta, hogy arról is felvilágosította azokat, hogyan járjanak el régi szabadiguk visszanyerésénél. Polgáron futótűzként terjedt el a híre, mit hallottak Csuka Sámueltől. Az öljáróság megbízta Kovács Gábort és Tóth Károlyt, hogy Nánáson keressék :1 Csukát, nézzék meg az okmányokat. Ez meg is történt, s azok jelentették, эду több oklevél is van Csukánál, ami Polgárra vonatkozik. Ezek alapján azm az egész elöljáróság felkereste Csukát, és megbízták, hogy Szabolcs megye véltárából szerezze be számukra azokat az okmányokat, amelyek alapján az jri káptalant perelhetik. Mikor ez megtörtént, a polgári parasztok elhatározik, hogy megindítják a pert. A mozgalom vezetői és szervezői a polgári laDsság közül: Pécsenyi főesküdt. Mecsei Pál, Juhász József, Bogár János és arjú Gábor esküdtek voltak, akik mellett nagyobb szerepet játszott Kovács ábor, Tóth Károly és Mészáros István. Ezek állandóan kapcsolatban voltak sukával.

9 Hajdúnánási ref. egyház 1840. évi anyakönyve. HBL Hajdúker. ir. 1822. évi fasc. 5. Nr. 2. Déri Múzeum évkönyve 241