A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - Rácz István: A Hajdúkerület 1790. évi követi utasítása

[onationk értelme ellen vagyon, második az, hogy ekképpen fegyvert fogható fjaink meg kevesednek, harmadik az, hogy az illyen már próbált vitézek az tjabbaknak tanitói lehetnének, ide járul még ez is, hogy ez által a mód által katonai szolgálatra való készségben ifjaink meg tsüggednek. Ablegatus urak .zért ezen sérelmünket az ország tekintetes statusinak ugy szivekre tegyék, Logy ha ennek utanna az ország oltalmára állítunk, azok a háború elmúlása lkalmatosságával haza jöhessenek, sőt ha hamarjában a környül állások ugy ;ivánnák, hogy a haza mellett fegyvert kellene kötnünk., a magyar lovas rege­lenteknél szolgáló ifjaink közinkbe vissza hivattassanak és a tőllünk állitandó ;atonák száma azzal pótoltassék. Tizedik sérelmünk az, hogy valamikor az előtt donationknak tenora sze­ént katonákat állítottunk, szabadtságunkban volt a katonák számához képpest legkivántató alkalmatos tiszteket magunknak ki nevezni, de az utóbbi idok­•en ezen szabadságunkban is nagyon megszorittattunk, mely dolog a vitézség­e vágyakozó ifjainkban a buzgó indulatot nagyon megfojtotta. Ablegatus urak zért ez eránt is bátorságos és tellyes meg nyugovást szerezni igyekezzenek, :ogy a tisztek denominatiojában való szabadságunk állandóképpen ezután meg naradjon. Tizenegyedik sérelmünk ez, hogy noha mi meg nemesittetésünknek köte­2ssége szerént valamikor a haza környülállási ugy hozzák magokkal, fel fegy­erkezni készek vagyunk és ez esetre nézve magunk if jainkra mindenkor szük­égünk vagyon, erre mind az által már régtől fogva semmi tekintettel nem volt, anem mind a lovas, mind a gyalog regementektől sokszor és majd minden örnyül állásokban commandók küldettek megyénkbe katonákat szedni, a kik katonaságra alkalmatos ifjainkat gyakran ugy meg kevesitették, hogy a mi­.őn magunknak szükségünk lett volna reájok, két s három annyi költséget is snni kintelenittettünk, mig számokat ki pótolhattuk. Ablegatus urak azért min­,en módon véghez vinni igyekezzenek, hogy más regementek a mi megyénk­én való katona szedéstől ki rekesztessenek, sőt e felett mind a lovas, mind a yalog magyar regementeknek parantsolatban adattassék ki, hogy katonaságra lkalmatos ifjaink, ha mikor szükséges dolgaikra nézve más iurisdictiokban leg fordulnak, sem szép móddal, annyival is inkább erővel katonának tőlünk 1 ne ragadják és ha ez meg történne, s tudtunkra esnék, leg első jelentésünk­e hozzánk vissza botsássák. Ha az ablegatus urak az ország tekintetes statusival dolgainkat conferal­án, azoknak elméjek és javaslások arra hajlana, hogy szükséges lenne állan­óbb megmaradásunkra s oltalmazásunkra nézve az ország nagyobb rendéi ;özzül magunknak egy fő vezért választani, ebben ugyan meg egyezhetnek, gy mind azon által, hogy ennek is szabad választása mindenkor rajtunk ály­yon, s ez eránt különös jó akaróink ha valakit projectálnának, azoknak nevei­ét, charactereiket ablegatus urak nékünk külgyék meg, s magok opinio ját is sgyék mellé, hogy láthassuk melyikhez hajlanak s mi is azután egyezett aka­atunkat meg küldhessük. Tizenkettedik sebünknek számlálhattyuk, hogy a polgári társaságot illető olgokban már régtől fogva külömb külömb hatalom alá vonattattunk, a kik em tudván a mi belső s nem is mindenekkel közölhető állapotunkat, semmi émü dolgainkat ugy elő nem mozdíthatták, a mi képpen mind a fejedelemnek, lind a hazának haszna, mind ezen nemes városoknak lehető boldogsága és leg maradása hozták volna magokkal. Ablegatus urak azért ebben a tekintet­en ugy igyekezzenek, hogy declarállyák, hogy az illyen dogokban ez után sem­233

Next

/
Oldalképek
Tartalom