A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - Rácz István: A Hajdúkerület 1790. évi követi utasítása

leg sértődésével esett, ugy hogy idő jártával Quartély tartás, forspontozás és linden féle közönséges dolgokban elől fordulható szekerezés, az ország státu­ainak hire s egyezése nélkül nyakunkba esett, mellyek alatt mind e mai na­ig nyögünk. Ablegatus urak azért az ország tekintetes státusi engedelmével zen nemesi szabadságunkkal meg nem egyező terhek viselését róllunk el há­ntani minden erővel igyekezzenek. Harmadik sebünket igy adják elől, hogy jól lehet a leg első radicalis dona­onk meg tiltya, hogy a királyi kamarának akármely haszonvétel eránt rajtunk ;mmi keresete ne lehessen: mindazonáltal az idők jártával, azon kivül hogy ennünket vagy meg hallgattak volna, vagy leg alább királyi adományról bi­myságot tévő leveleinket elől kérték és meg olvasták volna, az időknek sok rákászában a királyi kamara sok féle helytelen praetensiókat formált elle­ünk; mellyek egész elnyomattatásunkra és végső pusztulásunkra tzéloztanak, gy hogy mig ezek alól valamennyire ki menekedtünk, nagy summákat is fe­il haladó költségeket kellett tennünk, és ámbár az 1754-ik esztendőben a ka­iarának leg nagyobb praetensiója, ugy mint a censustól való meg menekedés *ánt vigasztaló kegyelmes királyi választ vettünk legyen is, mind azáltal hogy ivább is helytelen praetensiót ellenünk fent tarthassa, a nem régiben és az rszág törvényei s gyűlésén kivül akaratunk ellen erőszakkal reánk vetett és agy kárunkkal egyben köttetett s nemesi szabadságunkkal ellenkező Direc­>ri Hivatalt, mely egyenesen eddig Camerális Adminisztrátornak deferaltatott, jakunkba hagyta, mellyet ha szintén ez idő szerént költség és fáradtságunk­al el kerültünk legyen is, de hogy többször elől ne kerüllyön, sőt még a neve­iti is végképpen el töröltessék, azon igyekezzenek ablegatus urak, a kamará­ak tett minden eddig tett helytelen praetensioi vég képpen eltöröltessenek és irectori Hivatal többször közöttünk ne is halattassék, bizvást declarálhatták s egész Districtus nevével, hogy készebb leszen akármely extrémitásra fakadni, int a statusával egyenesen ellenkező Directori Hivatalt maga felsőségének meg ;mérni, vagy hogy a leg kisebb dolgokban is belé tekinthessen és hogy ez eránt : ország tekintetes státusi is inkább capacitaltassanak, a Camara ellenünk való ílytelen praetensioinak eredetit, folyamattyát, végit és hogy az minden funda­entum nélkül nemesi szabadságunk tetemes meg sértődésével és igy az egész smzet nemesi szabadságának nagy meg tsonkittatásával esett, az ablegatus rak adják elől. E végre Negyedik sérelmünknek tegyék nemesi szabadságunknak meg sértését, és 5 ablegatus urak a nemes magyar haza tekintetes rendéit valóságos nemesi ;abadságunkról győzzék meg, meg mutogatván elsőben ugyan a királyi dona­Dkból, annak utánna sok rendbeli diaetákon az ország tekintetes státusi által jyenlő akarattal a törvények közzé számlált aticulusokból és a bécsi pacifi­itioban is a 16-ik tzikkelyben ki tett conditioból és egynéhány rendbeli dip­marica sanctioból, hogy mi valóságos nemesi szabadsággal birunk, mellyet az •szag státusi is közönségesen recognoscaltak akkor, a midőn 1620-ik eszten­3ben ablegatusainkat regalis által a diaetára hivták, hasonlóképpen hogy a jó­;ágok is, mellyeket birunk, valóságos nemesi jószágok legyenek, az ablegatus :*ak, mind a donatiokból, mind a statutiokból mutogassák meg. Ötödször azért meg világosítván mind nemesi szabadságunkat, mind neme­jószágunkat, azon sebünket is tegyék ki, hogy ámbár illy bizonyos lett lé­jen is igaz nemesi szabadsági jussunk, mind azon által annak nagy megsértő­isével a 30-adok és vámok fizetésére szoríttattunk. Hogy pedig a mi eleink int nemesi szabadsággal birok, a nemes juss nagy meg tsonkittatását magá­231

Next

/
Oldalképek
Tartalom