A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - Dankó Imre: Az ismeretlen Keresztesi Deák János

FÜGGELÉK Libellus Ps. Dni. J. Deák Hungara Mater erat, Pater Hungarus, Hungarus ipse. Ha tudni kivánod Élő! hogy ki voltam? Értsd meg én magamtól, azért hogy meg holtam. Igazat szól s beszél a' Halálnak Révén Lévő Ember, végső, Adieu ét vévén. Magyar volt az Anyám, Magyar a ki nemzet, Minden Rokonságom régi Magyar Nemzet. Mind Atyám s mind Anyám Nemes vérből voltak 's Mint Jó Keresztények éltek, meg is holtak. Nagy Kalló Várossá Zabólcs Vármegyébe Régi Hires Város a' Nemes Megyébe Volt az a Kedves Hely, holott születtettem. s Reformáta Hitbe, fel is neveltettem Ezer Hét Száz Ötven és Ötbe születtem Te meg Élő tudod mikor hóltá lettem Te tudod, de én nem, hány Esztendőt éltem Azt sem tudom már én, volt é Létem s Éltem? Kissebb Clasissaim Kallóba végeztem s A nagyobbakat meg Debreczenbe keztem. Mely sok féle holott látván a' Tudomány Ki igy hiszi, ki ugy, máskép tartya meg hány Ily kétségek között, az egy Mathezis lett Főbb gyönyörűségem nékem minden felett. Tiszta Igasságot én abba találtam Azért is tsak azon Tudományhoz álltam. Bétsi katonai Académiába Azon szép Tudomány, tett még más formába Mert nem tsak a Földet, de még a' Tengert is El mentem visgálni s láttam vad embert is A' sok Járás, Látás osztán Gazdává tett Éltemnek, s Létemnek igy végre VÉGE lett. * „Nec puer aut mulier, nulla est Ancilla nec Infans „Nec s era nec clavis, nec canis atque Calix Nincs Fiam, 's Leányom, Asszonyom szóigállom Zár Kultsom Poharom, s Kutyám Ajtón állom Ha eztet Homerus, magáról mondotta Barátom! meg ne szóly, ha nekem 'sem atta. 14 Déri Múzeum évkönyve 209