A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Történelem - Dankó Imre: Az ismeretlen Keresztesi Deák János
Dankó Imre Az ismeretlen Keresztesi Deák János (Adalék a XVIII. századvégi felvilágosodás történetéhez) Baján, a Kálvária temető végének déli oldalában egy régi, hatalmas síremlék vonja magára a figyelmet 1 . A mintegy négy méter magas, de mégis zömöknek ható, nagy tömegű, sóskúti homokkőből készült sírkő Keresztesi Deák János hamvai felett áll. Feliratai még jól olvashatóak, de nem minden vonatkozásban elégítik ki az érdeklődést. Különösen kedvezőtlen ez, mert Keresztesi Deák Jánosról alig tudunk többet, mint amit ezen a szép, gondos munkával készült síremléken olvashatunk; hogy 1755-ben született Nagykállóban és, hogy „Európa sok jeles tartományain, át az Egyenlítőn, nagy tengereken, Nyugat India derék földjét megjárta. .. hazájának buzgó fia, feleinek boldogítója volt", és, hogy itt, Baján halt meg, 1832-ben. Életéről alig mond valamivel többet a bajai Református Egyház anyakönyve, amelybe később, az egyházalakulás (1859) után írták be, hogy „Tekintetes Nemes, Nemzetes és Vitézlett Keresztesi Deák János Úr. Tekintetes Nemes Báts Bodrog Vármegye és a Dunamellyéki Fő Tiszteletű Superintendentia Tábla Bírája - Ki ezen Bajai kisded Siónt Sok jótéteményeivel gazdagította - 1832-dik Esztendőben 20-a Aug. napjánn meg Halván - méltónak ítéltem ide jegyzékbe tenni, hogy olyan Temetési Pompája volt - amit Baja ő előtte még nem látott"? Most már ezeket tudva még inkább fokozódik érdeklődésünk Keresztesi Deák János iránt. Összeszedve azt a néhány és nagyon hézagos adatot, amit rávonatkozóan első próbálkozásainkon találtunk; életét és munkásságát a következőkben foglalhatjuk össze. A Keresztesi Deák, vagy ahogy régebben használták Deák Szabó család híres és kiterjedt nemzetség volt a Szabolcs megyei Nagykállóban 3 . A XVIXVII. században fontos szerepet játszó város és vár lakói edzett katonanépek voltak. Legtöbbjük nemes, akiket pénz, birtok, biztos jövedelem helyett inkább csak nemesi levéllel jutalmazott a magyar ügyekre mindig szegény, keveset áldozni tudó királyi udvar. Ilyesfajta nemesség lehetett a Deák családé is, amit 1 A síremléken a voltaképpeni feliraton kívül egy, a Keresztesi Deák János életére, utazásaira utaló idézet is olvasható: A halál melyik fokától félhet Az, aki könnytelen szemekkel látta Az úszószörnyetegeket, a hullámzó tengert És Ceraunia öblének rosszhírű szikláit? Vö.: Bajai sírkert. Századok, 1874. 38. - Bajai érdekességek. Bajai Újság, 1929. ápr. 2129. A bajai temetők XIX. század elejéről származó síremlékeit, köztük a Keresztesi Deák Jánosét is ismerteti. 2 Bejegyzés a bajai református egyház anyakönyvében. 3 Farkas Miklós nagykállói református lelkész levélbeni tájékoztatása. 95/1960. Nagykálló, I960, okt. 27-én kelt levelében. Vö.: Borovszky Samu: Szabolcs vármegye (Budapest, év nélkül) 354. 201
