A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Régészet, Ókortudomány - Csorba Csaba: Posta Béla kolozsvári régészeti iskolája és a „Dolgozatok”
Másik feldolgozásában a benei bronz hydriát tette a vizsgálat tárgyává. ilG Pontosan leírta, vizsgálta felhasználását az életben, s a motívumok és forma gondos összevetései alapján i. e. VI. századi görög jellegű árunak vélte. 117 Az ókori numizmatika körébe tartozik viszont Kovács Istvánnak az etruriai érmek rendszeréről írott - fentebb már említett - nemzetközi sikerű dolgozata. 118 Az alábbiakban a dáciai kérdések közül előbb általános jellegű, majd limesproblémákkal foglalkozunk, ezután rátérve a feliratos anyagra, ill. kőemlékekre, valamint az építményekre. Dácia meghódításának történetét Buday főleg feliratos emlékekkel való kombinációval próbálta megoldani. 119 A régészeti leletektől talán nem is annyira szándékosan, inkább kényszerűségből volt kénytelen eltekinteni, mert a dáciai kutatások még nagyon a kezdet kezdetén voltak, főleg az egyes lelőhelyek pontos kormeghatározását illetően. Ennél sokkal nagyobb jelentőségűnek indult a Posta Béla által sugalmazott limeskutatási program, mely csak szerény eredményeket hozhatott, mert ásatások végzéséhez több helyen nem álltak rendelkezésre kellő anyagiak. A németországi limest bejáró 120 , kitűnő alapokkal induló Buday Árpád így nem tudta céljait megvalósítani. Bács-Bodrog vármegyei 121 és meszesi útjai 122 során nem tisztázhatta a problémákat, mert pusztán felszíni nyomok alapján, azok bármilyen pontos térképi és fényképes rögzítésével sem lehet datáló leletanyag hiányában a római határvédelem történetét megírni. Buday a német limeskutató iskolában sajátította el az alapokat. Ott a monografikus feldolgozás során nem annyira az ásatásokra, hanem a meglevő szórványos leletek, ill. felszíni nyomok pontos rögzítésére törekedtek. Ezek - a ma már túlhaladott nézetek alakították ki Buday nézőpontját. Hibái ellenére munkássága így is egyedülálló magyar viszonylatban. Fentieknél többet jelentenek a mai kutató számára az erdélyi feliratos emlékeket összegyűjtő és értelmező közleményei. 123 Ezek igazolják, hogy kitűnő epigráfus volt, megbízható olvasatok származnak tőle és következtetései is sok esetben helytállók. A szórványos feliratos emlékek egy részének összegyűjtése feltétlenül nagy érdeme. Munkásságának eredményeképpen Kolozsvárott jelentős mennyiségű kőanyag gyűlt fel, melyet az egyetem alagsorában helyeztek el 12 ' 1 , kissé zsúfoltan ugyan - aminek a helyhiány volt az oka -, de mindenesetre tető alatt, ami nagy szó volt akkor, mert még a fővárosban is a szabad ég alatt álltak - és mentek tönkre - az értékes kövek. 116 Posta 1914/1. 17-37. 117 Posta uo. 35. 118 Kovács 1911/2. 129-173. Kovács dáciai és istrosi érmekkel is foglalkozott - lásd Kovács 1911/3. 288-295. 119 Buday 1912/1. 74-85. 120 Buday 1910. 1-102. 121 Buday 1961/1. 1-18. Buday 1913/1. 18-78. 122 Buday 1912/2. 99-119. Lattyák 1917. 218-230. Budayhoz hasonló módszert követett, csak a felszíni nyomokat vizsgálta. 123 Buday 1911. 260-270. Buday 1913/2. 94-102. Buday-Janó 1913/3. 252-261. Buday 1916/2. 71-91. Buday 1916/3. 27-91. 124 Posta 1907/a 138-147. a kőemlékek felállításának elvi és gyakorlati kérdéseiről. Tanácsai egy része még ma is hasznosítható. 134
