A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Régészet, Ókortudomány - Csorba Csaba: Posta Béla kolozsvári régészeti iskolája és a „Dolgozatok”
tek szerzésére is jó helyet választott ki Posta: Márton Lajos alapvető fontosságú tószegi ásatására látogattak el. 50 Önmagában a fentiek jelentősége nem tűnik fel annyira, mintha szembeállítjuk akár csak ezt a tanfolyamot, nem az egész Pósta-féle régészképző módszert a budapesti egyetemen abban az időszakban követett gyakorlattal. A kolozsvári tanfolyam idején Hampel volt az archaeológiai professzor Budapesten. Módszerét Oroszlán Zoltán professzor az alábbiakban foglalta össze: „Huszonkét évi professzorsága alatt jóformán állandóan a görög-római művészet köréből tartotta óráit. . . gyakorlatokat tanításának első három évében háromszor tartott, azután végképp mellőzte ... az előadásokkal elsősorban a tanárképzés által támasztott követelményeket igyekezett kielégíteni, a régészetre való nevelés háttérbe szorult. Érdekes, hogy ő, aki a bronzkor, a honfoglaláskor, az újabb középkor régészetének területén a legnagyobb anyaggyűjtéseket produkálta, ezeket a kérdéseket mellőzi az oktatásban. Sőt pannóniai szintéziseit is távoltartja előadásaiból. . ." 0l A két módszer szembeállítása világosan mutatja, hogy Posta Béla menynyire felülemelkedett saját korán. A magyar viszonyokra alig alkalmazható, gyakorlati tudást nélkülöző régészeti tanulmányokkal szemben ő képviselte azt az irányt, melyet a budapesti tanszék teljes egészében az utóbbi két évtizedben fejlesztett ki, illetve vitt tovább. Jól láthatók a különbségek, ha a harmadik - szintén Kolozsvárott tartott és Posta Béla által szervezett - tanfolyamot hasonlítjuk össze a budapesti egyetem kollégiumaival. Annyival könnyebb lesz ezúttal párhuzamot vonni, mert ez a tanfolyam csak ókori stúdiumokra terjedt ki, ennyiben egyezett a fővárosi egyetemi előadások anyagával. 1911-ben - a program miatt érthetően - az előadások hallgatói főleg filológusok voltak, s rajtuk kívül csak nyolc múzeumi ember (Darnay Kálmán, Alapi Gyula, Csutak Vilmos stb.). 52 Posta Béla a római magánéletet (művelődéstörténetet) adta elő. A tárgykörökre vonatkozó irodalmat is megadta, a hallgatók rendelkezésére álltak ezek a művek a könyvtárban. 53 A római hadseregszervezetről, egyes csapattestekről, a sorozásról, a határvédelmi rendszerről stb. Buday Árpád beszélt. 54 A pénzügyi rendszert (rómait - nem rómait) Kovács István ismertette. 5 ' A kormányzat, közigazgatás és epigráfia kérdéseiről pedig Kuzsinszky Bálint - az egyetlen nem kolozsvári előadó - adott tájékoztatást. 56 A tanfolyam tematikájának sokrétűsége élesen elüt Kuzsinszky budapesti egyetemi előadásaitól, amelyeknek tárgya csaknem felerészben felirattan, s ezenkívül görög és római (de nem provinciális) építészetet és szobrászatot adott elő. Hampel módszeréhez képest ez is fejlődést jelentett, mint ahogy Oroszlán Zoltán professzor megállapítja: „A tanszék helyzete némileg változott, ami 50 A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének második régészeti szaktanfolyama. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1908. 177-178. (továbbiakban MKÉ). 51 Oroszlán 1966. 68. Oroszlán 1963. 9. is lényegében ugyanezt tartalmazza. 52 Alapi 1911. 265. 53 Alapi uo. 240-247. 54 Alapi uo. 247-254. 55 Alapi uo. 254. 56 Alapi uo. 258-260. 125
