A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
Ujváry Zoltán: Egy genre-típus a népi dramatikus szokásokban
nótákat énekelt és dalolás közben kalapáccsal rá-ráütött az üllőre, mintegy a kalapács ütésekkel kísérte a dallamot. 29 Idősebb emberek emlékezete szerint az elhangzott nóták szomorúak, melankólikusak voltak, többnyire olyanok, amelyeknek a témája a bujdosás, az idegen földön való vándorlás. 30 Nagykerekiben (HajdúBihar m.) a drótostót szintén a lakodalmi játékok egyik alakja volt. Az alakoskodó legény ruházatában, felszerelésében a vándor szlovák drótost utánozta, mesterséget imitálta. 30a A vándor drótost megjelenítették még farsang alkalmával is. A farsang időszakában, vízkereszttől hamvazószerdáig a legények felkeresték a fonóházakat és ott különféle játékokat játszottak. Idevonatkozóan elsősorban KeletMagyarország területéről vannak példáink. Szabolcs-Szatmár megye falvaiban igen változatos játékokat, jeleneteket mutattak be a fonóházakban. Ezeket a játékokat egy évtizeddel ezelőtt még megfigyelhettem. Különösen kedvelt játékok közé tartozott a ló, a kecske, a medve és a gólya alakítása. A nem állatmaszkos jelenetek közül pedig a népéletből vett témák ábrázolása. így pl. a temetés, a lakodalom szertartásának utánzása, a betyár megjelenítése. Ebbe a körbe tartozott a vándorkereskedők, vándoriparosok megjelenítése is. A vándoriparos nemzetiségére nem történik hivatkozás. Azonban egyáltalában nem lehet kétségünk afelől, hogy a játékban szereplő legények idegen nemzetiségű személyt alakítanak. Az edényjavító mesterrel kapcsolatos játékban egészen bizonyosan szlovák vándoriparos alakja elevenedik meg. Kocsordon (Szabolcs-Szatmár megye) az edényjavítók jelenete a következőképpen történt. Hat legény öltözött fel edényjavítónak. Közülük az egyik a mester volt, a többi pedig a mester segédje. Használt rossz ruhát vettek magukra. Arcukat korommal enyhén bepiszkították. Szerszámaikat egy pokrócban az egyik segéd a hátán cipelte. Üllőt, kalapácsot, pléhvágó ollót, lyukasztót, drótot stb. vittek magukkal. Egy legény engedélyt kért a fonóban arra, hogy az edényjavítók bemehessenek. Amikor beléptek a házba, a mester szólalt meg először. Azt mondotta, azért jöttek, hogy minden rossz edényt megjavítsanak. A mester 4. kép. Szlovák vándor drótos és játékárus. In: Magyarország és a Nagyvilág, 1873. 199.1. 29 Szentesi Tóth Kálmán: Lakodalmi szokások a Nagykunságban (Karcag, 1929) 75. 30 Saját gyűjtésem: Sárrétudvari, Földes, Balmazújváros. 30a Laczkovits Emőke közlése. 365