A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Ujváry Zoltán: Egy genre-típus a népi dramatikus szokásokban

nótákat énekelt és dalolás köz­ben kalapáccsal rá-ráütött az üllőre, mintegy a kalapács üté­sekkel kísérte a dallamot. 29 Idősebb emberek emlékezete szerint az elhangzott nóták szomorúak, melankólikusak voltak, többnyire olyanok, amelyeknek a témája a bujdo­sás, az idegen földön való ván­dorlás. 30 Nagykerekiben (Hajdú­Bihar m.) a drótostót szintén a lakodalmi játékok egyik alakja volt. Az alakoskodó le­gény ruházatában, felszerelé­sében a vándor szlovák dró­tost utánozta, mesterséget imi­tálta. 30a A vándor drótost megje­lenítették még farsang alkal­mával is. A farsang időszaká­ban, vízkereszttől hamvazó­szerdáig a legények felkeresték a fonóházakat és ott különféle játékokat játszottak. Idevo­natkozóan elsősorban Kelet­Magyarország területéről van­nak példáink. Szabolcs-Szat­már megye falvaiban igen változatos játékokat, jeleneteket mutattak be a fonóházakban. Ezeket a játékokat egy évtizeddel ezelőtt még megfigyelhettem. Különösen kedvelt játékok közé tartozott a ló, a kecske, a medve és a gólya alakítása. A nem állatmaszkos jelenetek közül pedig a népéletből vett témák ábrázolása. így pl. a temetés, a lakodalom szertartásának utánzása, a betyár megjelenítése. Ebbe a körbe tartozott a vándorkereskedők, vándoriparosok megjelenítése is. A vándoriparos nemzetiségére nem történik hivatkozás. Azon­ban egyáltalában nem lehet kétségünk afelől, hogy a játékban szereplő legények idegen nemzetiségű személyt alakítanak. Az edényjavító mesterrel kapcsolatos játékban egészen bizonyosan szlovák vándoriparos alakja elevenedik meg. Kocsordon (Szabolcs-Szatmár megye) az edényjavítók jelenete a következő­képpen történt. Hat legény öltözött fel edényjavítónak. Közülük az egyik a mester volt, a többi pedig a mester segédje. Használt rossz ruhát vettek magukra. Arcukat korommal enyhén bepiszkították. Szerszámaikat egy pokrócban az egyik segéd a hátán cipelte. Üllőt, kalapácsot, pléhvágó ollót, lyukasztót, drótot stb. vittek magukkal. Egy legény engedélyt kért a fonóban arra, hogy az edény­javítók bemehessenek. Amikor beléptek a házba, a mester szólalt meg először. Azt mondotta, azért jöttek, hogy minden rossz edényt megjavítsanak. A mester 4. kép. Szlovák vándor drótos és játékárus. In: Magyar­ország és a Nagyvilág, 1873. 199.1. 29 Szentesi Tóth Kálmán: Lakodalmi szokások a Nagykunságban (Karcag, 1929) 75. 30 Saját gyűjtésem: Sárrétudvari, Földes, Balmazújváros. 30a Laczkovits Emőke közlése. 365

Next

/
Oldalképek
Tartalom