A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Sz. Szabó László: Adalékok a Debreceni Városi Könyvtár működésének múzeumi éveihez (1928–1944)

A könyvtár állományának jelentős hányadát (70—75%-át) a szépirodalmi munkák alkották. Ez a csoportja a könyvanyagnak rendkívül változatos. Megtalálhatók benne a haladó írók alkotásai, sőt még a szovjet írók néhány munkája is. Így pl. Gorkijnak nagyon sok könyve (mintegy 35—40 kötet). Beszerezték Dreiser, Traven, Romain Rolland, Henry Barbusse, Anatole France műveit. A magyar baloldali irodalom is képviselve volt: Gelléri Andor Endrétől, Kassák Lajoson át Lukács Györgyig és Szabó Pálig. Ilyen munkák beszerzése a könyvtár vezetőinek széles látóköréről és józanabb ízléséről tanúskodik. Irodalmunk klaszszikusai is megfelelő arányban szerepeltek. Meglehetősen nagy példányszámban az irodalom klasszikusai között emlegetett, de kisebb jelentőségű szerzők művei. így Jósika Miklós, Vas Gereben. . . A debreceni szerzők közül egyedül Oláh Gábor szerepel minden munkájával. A szépirodalom könyvanyagában megtaláljuk a magyar és külföldi siker-műveket, bestseller, giccses alkotásokat is: Erdős Renée, Tormay Cécile, Gulácsy Irén, Sz. Szabó Mária, Szederkényi Anna, Szitnyai Zoltán, Kosáryné Réz Lola, Szabóné Nogáll Janka műveit. A külföldiek közül Courts-Mahler, Cronin, Margaret Michell, Pitigrilli, Ohnet neve csakúgy megtalálható, mint Conan Doyle. Összegezve elmondható: a kor divatos regényei helyet kapnak ugyan az állományban, de a közönséges ponyva ritkább, legtöbbször az is ajándékozás útján kerül a könyvtárba. A fasizmus előretörésével fasisztajellegű munkákat is egyre többet találni a könyvtár állámányában: vitéz Somogyvári Gyula, Alexandra Rachmanova, Kovrik Béla. . . Az ifjúsági állomány anyaga kettősséget mutat. Egyrészt megtalálható Cooper, Daudet, Dickens, Mark Twain, Verne Gyula, a magyarok közül Benedek Elek, Gaál Mózes, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Krúdy Gyula művei, de Tóth Tihamér, Tutsek Anna munkái is. Az ifjúsági kötet állomány mennyiségileg kevés (az állomány 8—10 %-a), s minőségileg is elég egysíkú. Túl sok közöttük a délibábos magyarságot (magyarság kultuszt) hirdető munka, másrészt a „jámbor idealista" vagy éppenséggel vallásos jellegű írás. Mindezek azt bizonyítják, hogy a könyvtár gyarapító politikájának haladó jellegét csak viszonylagosan értelmezhetjük. Az ismeretterjesztő munkák a könyvtár állományának mintegy 18—20%-át alkotják. Jellemző, hogy ennek az ismeretterjesztő anyagnak jelentős részét — a kor érdeklődésének megfelelően — a humán, társadalomtudományi munkák képezték: a vallás, filozófia, történelem, az irodalom és a földrajz kb. egyenlő arányban. Mezőgazdasági, főleg növénytermesztéssel kapcsolatos munkákat még csak találunk, de természettudományos, technikai-műszaki könyveket csak elvétve. Az 1943-ban kiadott 1938 szeptemberétől 1942 decemberével bezárt, Gulyás Sarolta által készített pótjegyzék szerint a négy év alatt beszerzett állomány 1575 műből állt. Ennek megoszlása torzulást mutat: közel 1000 kötet ugyanis a szépirodalmi munkák száma, több mint 500 az ismeretterjesztő műveké, és mindössze 35 kötet ifjúsági mű. A rendkívül kevés ifjúsági olvasmány mellett a számban kielégítő szakismereti munkáknak is mintegy harmada áltudományos. A második világháború éveiben a faji mítoszt propagáló, illetve a Szovjetuniót szidalmazó munkák mellett (Radics László, Tamás Aladár, Kovrig Béla, Panait Istrati) Bajcsy Zsilinszky Endre, Bálint György, József Jolán, Veres Péter Darwin egyes munkái is megvoltak! 619