A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

egészben vagy részben a kiskapuk elé teszik kövezetenként. Az udvaron belül sima, lapos köveket, egész- és töredék téglákat használnak erre a célra, újabban törmelék betondarabokat is. A telek és építményei, a ház gazdasági-, építésbeli viszonyai, a bennük folyó sokrétű élet a társadalom összefüggéseiben egyrészt feloldódik, általánosul, másrészt egyes mozzanataiban egyénivé válva motiválja, színezi azt. A ház és a társadalom kapcsolata eszerint rendkívül szoros, ezt az eddig elmondottak is igazolták. Most, tanulmányunk végén, mégis külön is kell erről a kapcsolatról szólnunk. Mindenekelőtt azzal a pár nevezetes, egyéni házzal kapcsolatban, amely a társadalmi élet nagy általánosító hatása alól magát kivonva jelentőségre tett szert helyiségeinkben. Hadházon például ilyen a Csillagos csapszék, képét E. Kiss Sándor közölte is.

85 Az épület ma már cseréppel fedett, mindkét gerincvégén kontyolt, nagyrészt alápincézett, a pincelejárat, a ház elejének bal végén, az építmény jellegzetes része. Eredetileg ívtornácos épület lehetett, ma már csak egy íve van meg, ami kissé jobbfelé eltolódott közép, tornácként hat. Hasonlóan jelentős épület és képét E. Kiss Sándor ugyancsak 85 É. Kiss S.: Hajdúhadház helynevei i. m. 506. 19. kép. Hajdúhadház, Nyílu. 22. Fekete Sándor házának padlásfeljárója. Nádazott. A ház 1850—60 között épült, vertfalú. Az előtérben álló kút kerekes és betongyűrűkávás. 20 b. kép. Hajdúhadház, Zrínyi u. 20. Szilágyi Sándor házának udvari vége. Alátéglázott, kontyosán fedett. 295