A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

4. kép. Dorogiás-hegy A község elpusztult, neve azonban Dorogiás alakban fennmaradt. A Doroglesi, Dorogles értelmetlenné vált a nép előtt, s talán a bibliai prófétanevek analógiájára (Ézsaiás, Jeremiás) Dorogiássá alakította. Lehet latinosított alak is. A név a XVIII. sz. elején már ebben a formában fordul elő okmányinkban, s azóta is így él.

27 Dorogiás-hegy. Hadház középpontjától délre 2 km-re levő emelkedés a Dorogiás-telekföldben, a műút két oldalán. Az ún. Simon Károly-féle és Hadházi Zsiga-féle szőlők vannak rajta. Dorogiás mezeje. U. az mint a Dorogiás. Ebben a formában csak hivatalos iratokban szerepel. Dorogiás-telekföld. Ugyanaz mint a Dorogiás, csak ez az elnevezés a birtoklás egykori módjára is utal. Lásd Telekföld! Dorogi út. Fő dűlőút. A belsőségi Dorogi út folytatása a Városkert és a Sipos-kert északi oldalán. Elhalad a téglási Cserepes-kert mellett. A Váradi-tanyát elhagyva átvágja a Fehértói utat, s a Cégény úttal párhuzamosan halad a Cakótóig, ott északnyugatra megtörve eléri a dorogi határ Gyúlás-nak nevezett részét. Dorogi kövesút. Hajdúböszörményből Hajdúdorogra vezető kövesút. Ez választotta el a hadházi Vidiföldet a hadházi Szállásföldektől. Jelentőségét mutatja, hogy három csárda is volt mellette: a Pelikán, a Partos és a Pernyés. Dögészház. így nevezik a Nagyerdő Sertés nevezetű részének azt a helyét, ahol hosszú évtizedeken át az állati hullák eltakarítójának, a dögésznek lakása állt. A házat 10 éve lebontották. 27 É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei. Belsőségi elnevezések. (A Déri Múzeum Évkönyve 1966—67). 445