A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

kén nyugodjon, ne háborgassa a házban maradtakat. A halottas szoba földjét felszórják száraz sárga homokkal. A temetés az udvaron történik. A temetés reggelén rendbe teszik, felseprik, azt a részt pedig, ahol a temetés le fog folyni, felszórják sárga homokkal. Az utcán a járdát, sőt a kocsiutat is felseprik. Télen a rögök összetörésére boronával és hengerrel meg is húzatják. A járdát a telek egész hosszában felszórják sárga homokkal. A temetés idején a kis- és nagykaput kitárják, a kutyát bezárják. A temetéskor sok esetben elbúcsúztatják a halottat a háztól is, amiben született, amit ő épített, ami szüleitől szállt rá, stb. Vidámabb alkalmak is kizökkentik a házat mindennapi életéből. Leginkább a névnap és a disznótor. Mindkét alkalom több-kevesebb vendéget vonz és ennek megfelelően átalakítják a ház berendezését. A disznót legtöbb esetben a háznál, a saját telken ölik, perzselik és bontják fel. A munka dandárját a nyári-konyhában vagy ha ilyen nincsen, még nagy hideg esetében is kint az udvaron, a színben vagy valamely más építményben végzik el. A konyhában voltaképpen csak a vendégségre szánt étel elkészítése folyik. A névnapi és disznótori vendégeskedés a lakodalomhoz hasonló, csak kevesebb a vendég, az esetek többségében elmarad a zene, a tánc. Az egyik szobát — és nem feltétlenül a tisztaszobát — berakják asztalokkal, lócákkal, hogy a vendégek elférjenek, kényelmesen ehessenek. Mindezen alkalmak előtt is részben, de különösen utána a házat alaposan kitakarítják. A nagy betegséget követő haláleset után ki is meszelnek, a földes helyiségeket felmázolják, a padlósokat felsikálják. A takarítás alapos szellőztetéssel jár együtt. Itt kell megemlékeznünk egy történeti mozzanatról, amely Hadházon a házban mindmáig maradandó nyomot hagyott. Az elmúlt idők katonai beszállásolásairól van szó. Ennek emléke él a németól elnevezésben, ami azt a házhoz, istállóhoz épített helyiséget jelentette, amiben a bekvártélyozott német katonát és lovát helyezték el.

79 A házban folyó élet hű kifejezője a ház gondozása. Az elhanyagolt, nem rendszeresen javított, takarított ház lakóira nem jó fényt vet gondatlanságuk, megszólják őket érte és súlyos következtetéseket vonnak le jellemükre, családi életükre, anyagi viszonyaikra vonatkozóan. A sárfalú (patics, fecskerakású, vertfalú, vályogfalú) házakat 79 É. Kiss Sándor: Németól. Hajdú-Bihari Napló XXV. (1968) 183. (augusztus 6.) 4. 288 15. kép. Hajdúhadház, Nagy S. József u. 3. Dénesi József háza. Épült 1850 körül, fecskerakásos, és vertfalú, kontyoltan fedett. Vízvetős, kétkéményes, kerítése végig, az előkert előtt is, tömött. A tetőzeten a leszorító ágak jól látszanak.