A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Sz. Szabó László: Adalékok a Debreceni Városi Könyvtár működésének múzeumi éveihez (1928–1944)

Jól szemlélteti az olvasók megoszlása a korabeli társadalmi struktúra állapotát. Az iskolai és egyetemi fiatalság természetesen legnagyobb arányban vette igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Számuk az összolvasók egyharmada, ami mai viszonyaink szerint is megfelelőnek tekinthető. Mellettük azonban a ráérő, elsősorban kispolgári réteg; magánzók, hivatalnok nejek (htb-k) olvasnak legtöbbet, hiszen nekük van rá módjuk és idejük. Csoda-e, hogy ők meghatározólag hatnak a kor ízlésére, olyan nagy szerepük van a bestseller, a giccses irodalmi termékek könyvpiacon való megjelentetésében és azoknak ottani uralkodóvá tételében. Hiszen jórészt őket majmolja a jelentős számú iparos és kereskedő réteg is. Az olvasó nyugdíjasok nagyrésze szintén e rétegből kerül ki. Ha figyelembevesszük, hogy a humántöbbségű értelmiség egyrésze is kispolgár, akkor megértjük az alábbi olvasói igényeket, illetve törvényszerűen tudjuk levezetni az ízlésigények alábbi alakulását, ami feltétlenül befolyásolta a könyvkiadást és a könyvtár gyarapító politikáját is. A Debreczeni Újság 1935. november 17-i számában arról ír, hogy legtöbben a köztisztviselők, a háztartásbeliek (nők) és a kereskedők olvasnak. „A fiatalság, diákság, amely eddig vezetett, most inkább egyéb szórakozásokat keres, s hagyja a könyvet, mint unalmas, fárasztó olvasást." — állapítja meg az újság, s mindjárt azt is elmondja, mit olvasnak az emberek Debrecenben: „Ezen a téren is van egy kis sajnálatos visszaesés. Az ismeretterjesztő művek iránt megcsappant az érdeklődés. Csaknem felére esett vissza a tudományos művek olvasóinak a száma egy év alatt. A regényben főleg a kalandos, vagy detektív regények terén azonban annál nagyobb az érdeklődés. Egy hónap alatt 15 kézen is megfordulnak." Az öregek között — írja a névtelen cikkíró — főleg klasszikusok: Jókai, Mikszáth kelendőek. Es a verseskönyvek? A verseskönyvek ideje letűnt. Fehérholló az a fiatalember, aki ma közművelődési könyvtárból Ady, Petőfi, Arany, vagy bármely más verseskönyvet kérne. Ennek magyarázatát abban leli, hogy most több a „költő" mint a könyv.

9 A közönség olvasási igényével több jelentés között az 1935. és 1936. évi foglalkozik legrészletesebben. Ez a kép meglehetősen tarka, ellentmondásos: az egészséges és a fertőzött irodalmi érdeklődésre egyaránt mutat példát. Mindenek előtt az akkori aktuális írások iránt nagy a kereslet. Hitler: Harcom c. művét az utolsó években sokszor olvasták. Általában a külföldi írókat többen forgatják, mint a hazaiakat. Az érdeklődés jellemzéséül az egyik jelentés külön csoportban említi a kéteshírű női bestsellereket: Alexandra Rachmanovát, Vicki Baumot, Fannie Hurst-ot. Külföldi keresett írók még Sinclair Lewis, Guido da Verona, Hans Fallada, Dekobra, Percival Wren, akiknek nevei a ranglista élén szerepelnek. A magyar írók közül a legnépszerűbbek Gulácsy Irén, Zsigray Julianna, Sz. Szabó Mária, Erdős Renée, Jókai, Gárdonyi, Mikszáth, Herczeg Ferenc.

10 Mint látható a közkedvelt külföldi és magyar írók többsége divatos bestseller. Ez méltóan tükrözi a többségében kispolgári olvasóréteg ízlését és szemléletét. Ha korszerint vizsgáljuk az olvasók megoszlását, megállapíthatjuk, hogy a klasszikus magyar irodalmat fiatalok és öregek egyaránt szívesen olvasták. A fiatalok a könyvtár beszámolója szerint a ma felé fordulnak, s a korabeli parasztábrázolás érdekli őket. (1936-ban nyilván a népi írók hatására.) A felsorolás mégsem egészen ezt tükrözi, tudniillik Gulácsy Irén, Harsányi Zsolt, Bánffy, 9. Mit olvas Debrecenben hatvanezer ember ? Debreczeni Újság 1935. november 17. sz. 10. A Debreceni Közművelődési Könyvtár 1935. évi jelentése. A Debreceni Déri Múzeum Evkönyve 1935. 88. 623