A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Sz. Szabó László: Adalékok a Debreceni Városi Könyvtár működésének múzeumi éveihez (1928–1944)

2. A könyvtár eredményei a múzeumban töltött években A közművelődési könyvtár működési adatairól az alábbi táblázat tájékoztat: Év Állománykötet Személyi forg. (látogatás) Könyvforgalom Állománykötet Személyi forg. (látogatás) (mű) | (kötet) 1928 15 267 67 186 75 646 1929 16 875 79 507 79 507 89 896 1930 18 275 107 191 81221 91311 1931 19 295 85 557 85 557 96 882 1932 20 441 91795 63 292 73 182 1933 21513 97 008 95 008 108 874 1934 22 574 112 119 87 561 99 786 1935 22 994 88 317 — 99 913 1936 23 596 105 828 — 97 737 1937 23 938 80 542 — 91 224 1938 24 630 65 281 — 74 692 1939 25 449 51 117 61796 70 706 1940 26 160 59 970 55 953 64 183 1941 26 720 51606 48 398 55 745 1942 27 179 46 289 43 875 50 964 1943 27 443 51 217 49 005 56 432 1944 — 15 792 — 17 022 1944-ben a fasiszta és ponyvairodalom folyamatos selejtezése miatt nem mutatták ki a könyvállományt. Az olvasóforgalmat a látogatások száma tükrözi. A beiratkozott olvasók számát nem közölték folyamatosan jelentéseikben, mivel évenként nem kezdték elölről a beírást, hanem az alakulás évétől számolták, így kapni az alábbi hiányos adatokat: Év Óss/.CS Il|\ »SÓ Ebből ebben az évben beiratkozott 1929 7 486 831 1930 7 890 404 1931 8 293 403 1932 2 500 700 1933 — 709 a) A könyvtár könyv anyaga A könyvtár katalógusát Ecsedi István igazgatása idején többször kiadták. (1925, 1932). Ezeknek a katalógusoknak a tanulmányozása alapján a könyvtár állományának minőségi megoszlását az ország többi városi könyvtáraihoz viszonyítva egyenletesebbnek kell mondanunk. Bár ez az állomány is tükrözi a hivatalos Magyarország művelődéspolitikáját, s utal a gyűjtés liberális polgári irányzatára, mégsem található annyi fércmű, különösen közönséges ponyva, mint a többi városi könyvtárakban ebben az időben található volt. Állományában a haladó írók, költők számaránya jelentős, és megtalálhatók az olyan művek is, melyeket abban az időben jogosan baloldalinak minősítettek. Ennek egyik magyarázata éppen az, hogy a könyvtárat művelt, hozzáértő, viszonylag haladó szellemű emberek vezették (Nagy József, Ecsedi István, Sőregi János) s ez éppen a könyvtár gyarapításában nyilvánult meg ilyen szerencsésen. 618