A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Sz. Szabó László: Adalékok a Debreceni Városi Könyvtár működésének múzeumi éveihez (1928–1944)

keveset használ a közművelődési könyvtár megvalósításában és a városi múzeum végleges elhelyezésében. Nehezíti a helyzetet a kezdődő világháború is, sőt több kulturális terv megvalósításának örök sírásójává lesz. Mindez nem töri le Zoltai Lajost annyira, hogy a legnagyobb háborús hangzavar közepette is ne vívja donquijote-inek látszó küzdelmét. Éppen 1914 júniusában küldi szét a város tanácsnokainak Erdélyi Pál közkönyvtárakról írott tanulmányát. (A híres Erdélyi János fia, ezidőben a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár igazgatója:) „A legcélszerűbb eljárás talán az volna — írja —, ha ezen vezérfonalul szolgáló munka elolvasása után a felkért bizottsági tag urak mindegyike röviden írásba foglalná a maga gondolatait, kívánságait és terveit. Azután szíveskednének hozzám küldeni. En pedig megkísérelném azokat egyeztetni, valamely javaslattervezetbe gyúrni, mielőtt a Múzeumi Bizottsághoz benyújtanánk — szeptember második felében — egy összejövetelen az én kísérletemet revisió alá méltóztatnának venni."

2 így érlelődik a debreceni Közművelődési Könyvtár megvalósításának a gondolata. Hasonlóan az országos helyzethez Debrecenben sem terem könnyen babér a művelődés számára. Pedig a városra is jellemző Delej László Kelet-ben tett megállapítása: „A mi országunk népének minden rétegét is kulturális éhség hatja át. De hol kap feleletet kérdéseire, amikor nem áll módjában mindenkinek a könyvbeszerzés lehetősége, nyilvános könyvtárak pedig nem állnak rendelkezésre."

3 A könyvtár létrehívásáért vívott törekvéseket végülis siker koronázza. Csűrös Ferenc közművelődési tanácsnok irányításával Szabó Ervin — ez időben a Fővárosi Könyvtár igazgatója — tanácsainak figyelembevételével 1917 januárjában a Városi Tanács és a Törvényhatósági Bizottság határozatba foglalja a Városi Közművelődési Könyvtár megnyitásának szükségességét, még mindig elsők között az országban. A könyvtár könyvanyagának előkészítésében a múzeum munkatársai segítenek, a Múzeumi Bizottság védnöksége révén. Ám a közbejövő mozgalmas hónapok eseményei — polgári forradalom, Debrecen ideiglenes román megszállása — nem kedveznek a könyvtár nyilvános és rendszeres működése megkezdésének. Az alig egyhónapos Debreceni Tanácsköztársaságnak pedig nagyjelentőségű könyvtári törvényeit nincs ideje megvalósítani. így történhetik, hogy az 1917-ben szabályos formában létrehozott és előkészített Közművelődési Könyvtár folyamatos működést csak 1919. augusztus 1-től fejthet ki. Bár a Könyvtár kinevezett igazgatója a működés kezdetétől nem múzeumi ember, — Nagy József polg. isk. tanár 1917. szept. 1-től — a kapcsolat a múzeummal nem szakad meg, mert a könyvtárügy a továbbiakban is a Múzeumi Bizottság hatáskörében marad. A könyvtár eredményes működéséért ezen túlmenően is felelősséget éreztek, amit mi sem bizonyít jobban, hogy még a 20-as évek elején is több múzeumi jelentésben foglalkoznak a „nyilvános könyvtár" helyzetével. 1925. január 16-tól Ecsedi István személyében új igazgató kerül a könyvtár élére, aki egyben a Városi Múzeum igazgatója. A kapcsolat ezáltal a két intézmény között még szorosabbá válik. Ecsedi jó vezetőnek bizonyul. A könyvtár célja szerinte ,,a város minden rendű és rangú közönségének jó magyar nyelvű irodalmi olvasmány"-al való ellátása. Jó kapcsolatot tart a Református Főiskola és az Egyetem Könyvtárával, s vezetőikkel megállapodik a gyűjtőkörök elhatárolásában, ami rendkívül figyelemreméltó: ,,Ök a tudományos és szakmunkákat 2. Déri Múzeum Irattára 87/1914. 3. Delej László: A nyilvános könyvtárakról (Kelet 1910. 17. sz. 453—456.). 614