A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Tóth Endre: Oláh Gábor levelei Gyökössy Endréhez

(Debrecenben, 1905. okt. 17-én lebélyegzett postai levelezőlap. Címzése: Nemes, nemzetes Gyökössy Endre író, jogszigorló úrnak. Budapest. IV. Királyi Pál utca 12. III. em. Diákotthon). 12 Kedves Bandi! Megbeszéltük, hogy november 17-én hazajöttök hárman Debrecenbe. A három jó alakból Baja Misit kiküszöbölöm, nem ravaszságból, hanem pénz kevés volta mián. Jöjjetek ketten Juhász Gyulával. Mihály úgyse sokra becsüli az én poezisemet (maga szája vallásakint), azért hát nem sokat veszt, ha távol marad. De ti ketten jertek! Te Bandi, menj el ezzel a levelemmel nemes Gaal Mózes bátyánkhoz s kérd meg szépen, hogy a nekem járó 10 korona tiszteletdíjat, amit még nem vettem föl a Szellemidézők с versemért: adja ki neked az én nevemre, avagy akár a te nevedre s ebből jöjj haza! Juhász Gyulának majd elküldöm a másik 10 koronát; neki nem szabad elmaradnia, mert kritikus! Mihályt vigasztald amennyire lehet; igazán szívesen adnék neki is útipénzt, ha volna! Az 500 koronát még nem láttam. — Te! invitáld meg kellő reverenciával jó Gaal Mózes bátyánkat is! ót potyán hordozza még a gyorsvonat is! (A múltkor az ő János vitéz-ét adták zsúfolt ház előtt!) Hát tartsd ezekhez magad! Kis Juhász: üdv! Gyertek hamar! Gábriel (Utóirat): A D(ebreceni) Független Újság nov. 12-i (sz(ámá)ban: kritika a könyvedről. — Majd elolvasod itthon. (Debrecenben, 1905. november 12-én lebélyegzett postai levelezőlap. Címzése: Nemes és nemzetes Gyökössy Endre író, jogszigorló s tanárjelölt úrnak. Budapest. IV. Királyi Pál útra 12. III. em. —Diákotthon.) 13 Kedves Bandi! Bocsássatok meg kellemetlen levelemért és csütörtököt mondott barátságomért — de nem küldhettem volna 10 pengőt semmiképpen sem, mert édes anyám mind a 300 forintomat bevitte a takarékpénztárba. Azt mondja: nemsokára házasodnom kell úgyis, hát jó lesz. Azután meg bosszút akartam állani különösen rajtad, meg Miskán, a Bokréta két leggarabonciásabb szellemén, amiért oly sok koronát érő Bokrétát elhordozgattatok Madai néniéktől; s másodszor azért a rendetlenségetekért, hogy az Űj Bokréta kint levő 40 s egynehány forintját (kettőtök gyűjtése!!) mind ezideig nem volt lelketek behajtani a kedves atyafiakon! Ez legjobban fáj nekem minden botlásotok közt, mert ezért nekem is csak úgy kell pirulnom, még jobban, mint nektek! Gyökössy Lajos bátyádnál, Bérczynél, meg én nem tudom hány, Baja Misi-féle gyűjtőíven szereplő egyénnél talán örökre ott marad az elküldött könyvek ára!!! Ti értetek, kettőtökért kaptunk tehát ügyvédi felszólítást is, ami nem nagyon emeli a Bokréta híres hitelét és szavatartását. Lett volna minden rendben: a nyakamat adom rá, hogy lehozattalak volna benneteket darabom előadására! Azám! Az előadás! Közepesen sikerült. Csokonairól — mondják a bírálók — nem tudtam jó színdarabot írni. Lilla kiismerhetetlen, Csokonai ingatag s nem tesznek semmit. Hanem a keret, melyben megjelennek (Bédi, Bédiné, Gvadányi, Dorottya): fényes; a nyelv, a dialógus, melyen szólanak: friss, eredeti, tőrülmet598