A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Tóth Béla: Ady körül – Ady nyomán a századforduló Debrecenében

Bár a Kollégium főiskolai tagozatai 1914. derekán beolvadtak az új egyetembe, az elvetett magvak nem vesztek semmibe. Az a szoros kapcsolat, mely a Kollégium hagyományaiból következőleg is fennállt a főiskolai ifjúság és a gimnázium két felső osztálya között, továbbá az új irodalom egyre jobban érvényesülő hatása, már a tizes években megmutatta erejét a gimnáziumban is, főleg annak önképzőkörében. Láttuk Oláh Gábor, Zoltán István esetét, akik már gimnazista korukban tevékeny tagjai voltak a MIT-nek is, de ők még magános fecskéknek tekinthetők, viszont Juhász Géza körül 1912 táján már egész kis mozgalom csap fel. Zsigmond Ferenc pl. emlegetett könyvében azt írja, hogy a gimnáziumi önképzőkör működése az 1911—12. tanév második felében „rejtélyes" okból szünetelt. Nos, a rejtély Juhász Géza tájékoztatása szerint abban állott, hogy az önképzőkör ifjúsága ez évben már több Ady előadást tartott, s előadta Babits Laodameiáját. A sikereken felbuzdulva 1912 elején „méltó" Csokonai-ünnepélyt akartak rendezni, melynek a központjában Juhász Géza Csokonai-poémája állt volna. A tanári kar azonban az ünnepély tervét nem fogadta el, s az ifjú költő versét is „megellenezte". Erre az önképzőkör tisztikara lemondott, s az év végéig a társaság nem folytatta működését. A következő tanévben azonban Dienes Barna (Kató, László és Pál testvére) vezetésével ott folytatta munkáját, ahol abbahagyta: a modern irodalom ápolásával. Ugyanekkor itt járt már az alsó osztályokba a két osztálytárs: Gulyás Pál és Szabó Lőrinc. Velük ismét cselekvően, alkotó módon szól majd bele Debrecen az élő magyar irodalomba. A szétszórt próbálkozások pedig az 1927-ben megalakult Ady-társaságban érnek mozgalommá, válnak döntő irodalmi és társadalmi erővé. De ez már más fejezet... A DFL évfolyamainak és szerkesztőinek jegyzéke XXXIX. évfolyam: 1896. dec. 25. (Mutatványszám) — 1897. május 10 (11. ez.). Felelős szerk.: Fél Boldizsár. Kiadóhiv. főnöke: Csajághy Károly. XL. évfolyam: 1897. okt. 10. (1898. máj. 20. (19. sz.). F. szerk.: Kun Béla. Főmunkatárs; Korsós Zoltán, a 7. sz.-tól: Sipos Béla. XLI. évfolyam: 1898. okt. 31.—1899. ápr. 15. (8—9. sz.). F.szerk.: Sipos Béla. Főmunkatársak: Ady Endre—Kiss Árpád. XLII. évfolyam: 1899. nov. 1.—1900. febr. 10. (5. sz.). F.szerk.: Boross Lajos. Kiadóhiv. főnöke: Kun Zoltán. XLIII. évfolyam: 1900. okt. 5.—1901. június 26. (9—10. sz.). F.szerk.: Ifj. Rácz Lajos. Főmunkatárs: Dóczi Jenő. XLIV. évfolyam: 1901. okt. 5.—1902. június 30. (15. sz.). F. szerk.: Gyökössy Endre. Főmunkatársak: Baja Mihály, Szarka Lajos. XLV. évfolyam: 1902. okt. 1.—1903. június 30. (15. sz.). F.szerk.: Szarka Lajos. Főmunkatárs: Milotay István. XLVI. évfolyam: 1903. okt. 4.—1903. márc. 20. (6. sz.). F.szerk. Szarka Lajos. Főmunkatárs: Baja Mihály, Szávay Zoltán, az 5. sz.-tól: Főszerkesztő: Erdei Károly. Szerkesztőtársai: Erdélyi András, Kun-Szabó Gyula. XLVII. évfolyam: 1904. okt. 1.—1905. aug. 15. (16—-17. sz.). Az utolsó szám „A zászlóavatás emlékszáma". 580