A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Tóth Béla: Ady körül – Ady nyomán a századforduló Debrecenében

esztendejének nyilvánítja.

76 A kuruc-hangulat fő tolmácsolója Milotay István joghallgató. 1901. januárjában, 1. éves korában jelenik meg A majtényi síkon с verse, aztán cikksorozatot ír A kuruc költészetről, Herczeg Ocskay-darabjáról

77 és Mikes Kelemen törökországi leveleiről.

78 Mint a MIOT 1901/02. évi elnöke, „kuruc-estélyeket" rendez (1902. márc. 17.). De megszólalnak mellette mások is, pl. Nagy Zoltán joghallgató, a későbbi kiváló költő, aki 1903 januárjában Ószi harmat uíán

79

című versét jelenteti meg, 1904 márciusában pedigKuruc-nóták címmel a Kollégium Bulyovszky-pályázatán díjat nyert költeményeit közli.

80 A márc. 15-i számban a „Casino" Kazinczy-alapja is kuruc tárgyú, balladaszerű versre hirdet pályázatot, de a legnagyobb fellángolást az 1906. esztendő hozta a nagy fejedelem hamvainak hazahozatalával.

81 Mindez természetesen a régifajta „hazafias" irodalmat, a régimódi „nemzeties" gondolkodást erősítette. Ez évek irodalmi felfogását elméletileg legjobban Biki (sic) Andor joghallgató fejezi ki, aki a 46. évfolyamban Szecesszió az irodalomban cím alatt támadja a „modern irodalmat".

82 Szerinte az ifjú lélek soha el nem simuló barázdákkal (e szót „sebek" értelemben használja) „lesz fölszántva" a „szecesszió", az „irodalmi dekadencia" következtében. Mert „dekadencia minden téren: ez a mai kor hangulata. Világoszöld ég alatt járunk, lábunk vérvörös pázsitot tapos, s a lilaszín fák hangulatosan hullatják rózsaszínű leveleiket". A szerző elutasítja a naturalizmus néven jelentkező „szecessziót" is: „Nem Ibsenen és Zolán át akarom én a természetet megismerni. Bálványokat nem ismerek" — jelenti ki több eréllyel, mint ismerettel, hiszen nyilván összezavarja a fogalmakat. Az irodalmat a kritika segítségével a realizmus útjára szeretné terelni, ami már némi engedményt jelentene, ha meg volnánk róla győződve, hogy a szerző tisztában van a relizmus fogalmával. Ugyancsak ő írja ez évfolyamban Bernstein Baccaratjáról szóló színi bírálatában: „Idegenkedem a modern tendenciáktól. A szecessziós morál börzévé alakítja az irodalmat. . ."

83 Ez évfolyam 2. számában elég szellemes gúnyiratot és paródiákat is közöl a DFL. A modern lírai költők természetrajzából címen Szávay Zoltán főmunkatárs, 1. é. joghallgató, Szávay Gyula Csokonai köri főtitkár, Kisfaludy társasági tag fia tollából. Az írás a MIÖT 1903. szept. 26-i ülésén is elhangzott, és ott jegyzőkönyvi köszönetet kapott. A tréfás hangú felolvasásban ilyen megállapítások olvashatók: a modern lírai költők közös ismertető jele, „hogy akármit látnak, mindjárt valami más jut eszükbe". A szerző szívük, azaz érzéseik szerint a következőképpen osztályozza őket: I. Csakcsakok. II. Nemtudommiértek. III. Valakivalaholok. IV. Temegének. Mindegyik csoportot egy-egy stílus-utánzattal is bemutat, példát adva a 76 L. az XLV. 3. sz. vezércikkét! 77 XLIII. 7, 8, 9—10. sz. (Befejezetlen) továbbá: XLIV. 7. sz. 89. s 10. 133. 78 XLIV. 8—9. sz. 79 XLV. 7. 77. 80. XLVI. 6. 83—84. 81 L. Zsigmond Ferenc i. m. 169—170. 82 4—5. sz. 83 XLIII. 12. 130. 553