A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Tóth Béla: Ady körül – Ady nyomán a századforduló Debrecenében

Tóth Béla Ady körül — Ady nyomán a századforduló Debrecenében A XX. sz. első évtizedében a magyar irodalom új arcot öltött. Egy elmaradt, vidékies, sőt falusias jellegű epigon irodalomról az addig e homlokzat mögött vékonyan csordogáló friss ereket is felszíva, összegyűjtve, új, európai tájékozódású és színvonalú, korszerű irodalomra váltott át. Az átváltás természetesen nem ment simán, zökkenők nélkül. Folyamatát nyomon kísérni már ezért is rendkívül izgalmas feladat. Hiszen közben nemcsak a régi és új eposzi méretű harcának vagyunk tanúi, hanem azt is láthatjuk, hogy hatol be az új a közönség, az olvasók tudatába, hogyan alakítja át ízlésüket, gondolkodásukat, s az új törekvések mellé felsorakozó jobbak hogyan bátorítják, bíztatják, éltetik amazt, mint éledő tüzet, melyet mind többen táplálnak lehelietükkel. Szóval: szinte tetten érhetjük író és olvasó, író és közönség egymásra hatását, ami Horváth János szerint maga: az irodalom. A megindult erjedés kovásza, mint tudjuk, Ady Endre volt. О körülötte zajdultak fel a harcok, az általa tört réseken ömlött be az új, árnyékában sápadt meg a régi. . . Dolgozatunkban ennek a nagy átalakulásnak egy érdekes metszetét szeretnénk bemutatni, mint az egész folyamatnak kicsiny, de példás tükörét. Vizsgálódásunk köréül a századforduló Debrecenét, közelebbről a Debreceni Főiskolai Lapokat választjuk. Ady Lajos ugyan költő bátyjáról írott életrajzában azt mondja: „Nincs Magyarországnak még egy városa — a nemesen konzervatív Kolozsvárt vagy a primási Esztergomot is ideértve -—, mely Ady Endrével szemben hűvösebb közönyt mutatott volna életében és halálában egyaránt, éppen mint Debrecen",

1 Juhász Géza viszont azt írja 1939-ben a Protestáns Szemlében: „A század kezdete óta szakadatlanul rázták itt a lelkeket Ady, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád és Oláh Gábor diákkapcsolatai, s más szellemi légkört teremtettek már 1910 táján, mint az ország legtöbb területén."

2 A DFL lapjait forgatva a tizes években egyébként is Debrecenben diákoskodó Juhász Gézának kell igazat adnunk.

3 Különösen alkalmassá teszi a vizsgálódásra Debrecent az a tény is, hogy Ady 1896 szeptemberétől 1900 januárjáig egy év megszakítással (az 1897—98. tanév), vagyis majdnem három éven át itt volt jogász, majd újságíró, itt jelent meg 1898 júniusában első kötete, tehát mintegy innen indult meredeken ívelő pályája, s a 900-as évek elején még sokan éltek Debrecenben, akik emlékeztek a nem mindennapi egyéniségű fiatal emberre. Móricz Zsigmond pl., aki 1899 őszétől 1900 szep(A jegyzetekben, néhány olyan, a DFL-ban szereplő személy további sorsáról is megemlékezünk, akik valamilyen szempontból a későbbiek folyamán is kiemelkedtek, de tevékenységükről a közkézen forgó lexikonok nem szólnak.) 1 Ady Lajos: Ady Endre. (Amicus, é. n.) 45. 2 Ki lát jobban? (Prot. Szemle, 1939.) 319-20. 3 Juhász Géza 1913-ban érettségizett a Kollégium gimnáziumában. 537