A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Lengyel Imre: Kazinczy Ferenc és Váradi Szabó János levelezése

dányt Váradi Szabónak küld el részben elolvasásra, részben Márton Józsefnek, a magyar nyelv bécsi professzorának való továbbítás végett.

40 Kazinczy nem sajnálja a fáradságot, s Fejér Györggyel, a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőjével is tudatja azon meggyőződését, hogy Alföldi, akit Varga István debreceni professzorával azonosít, a Márton katekizmusáról írt bírálatával elidegeníti a folyóirat olvasóit. Váradi Szabónak pedig 1818. márc. 16-i levelével a Recensio újabb, javított változatát küldi el. Váradi Szabó alaposan áttanulmányozta a Recensiot, s csak 1818. dec. 11-én közli helyeslő és elismerő megjegyzéseit. Ugyanekkor utal a Katechismusnak a bírálatokkal együtt megjelent bécsi kiadására (1818). Váradi Szabó közlése szerint véleményét osztja Teleki Sámuel erdélyi kancellár is. Felhasználja itt az alkalmat arra, hogy általános jellegű kijelentéseket tegyen a magyar tudomány fejlődésének szükségességéről.

41 A Márton István filozófiai vizsgálódásaira való utalás később is előfordul a két barát levelezésében. Legközelebb 1819. júl. 10-i levelében Váradi Szabó véleményt kér Kazinczytól azzal a tudományos híradással kapcsolatban, hogy Márton István filozófiai munkáját latin nyelven szándékozik kiadni. Ugyanekkor Márton professzornak egyik másik művével kapcsolatosan a levélíró Kant szellemében nyilatkozik meg, és kiváló éleslátással állapítja meg a német filozófus szerepének jelentőségét a gondolkozás történetében.

42 Kazinczy rendkívül gyorsan, már júl. 18-án felel a Váradi Szabó által felvetett nyelvi kérdésre, és kifejti, hogy nem neheztel Márton Istvánra a latin nyelv használata miatt, annál inkább a magyar nyelvről alkotott véleményéért. Eszerint a kanti filozófia magyar nyelven való tolmácsolásához megújult magyar nyelvre lenne szükség, s ezt el akarja kerülni. Kazinczy nézete szerint az új filozófiai eszmék kifejezésére új és kiművelt latin nyelvre van szükség, mert „új ideáknak új szó kell" — adja elő meggyőződését Kazinczy. Tehát a nyelvújításra mindenképpen szükség van.

43 Amikor Kazinczynak egy-egy írása megjelenik valahol, azonnal felhívja rá levelezőtársa figyelmét, és kritikáját kéri. így történik az Anticriticájával, amely a Tudományos Gyűjtemény 1819. áprilisi számában jelent meg, s örül a kedvező véleménynek: „javalltatik a jóktól valami, annak örülni kell" — írja.. Öröme annál nagyobb, mivel azt „két más nagy tekintetű" barátja is helyesli. De így történik ez, mint láttuk a nyelvújítás érdekében írt más Kazinczy-művekkel is. A levelekből még Vályi Nagy Ferenc nekrológjának a megküldéséről értesülünk. 40 „Még Recensiómat senkinek nem olvastam-fel, még senkivel nem láttatám: azzal a' barátommal közlöm itt, a'ki ezen imprudentiáért bizonyosan fog szeretni, mert óhajtanék méltónak tartani szeretetére, mellyet utolsó levelében is hagy érzenem". . . . „Méltóztassék ezen Recensiómat . . . felküldeni Prof. Márton József Úrhoz Bécsben a' Reform. Templom' épületjében. Ennek meg fogom írni, hogy a' sajtó alá adandó Recensiot az Úrtól fogja venni . . . Pesten minden héten talál az Úr ollyat a' ki a' fáradságot nem sajnálja, a' mellybe a' levél általadása kerülhet. —" Kazinczy levele [Váradi] Szabóhoz. Széphalom, 1818. márc. 5. Lev. XV. 509—510. 41 „Nem kis gyönyörűséggel olvastam a' Márton Úr Morális Katechismusára írott Recensiókat, . . . Nem tanulnak a' tudományok körül forgolódó Tudósaink azért nem is megy nálunk semmi tudomány elő ..." ... „A' mi Tudósaink Nestora Gróf Teleky Sámuel Eő Excellentiája, az Erdélyi Cancellárius, nem tud betelni a' munka olvasásával, Márton Urat kimondhatatlanul betsüli". [Váradi] Szabó levele Kazinczyhoz. Pest, 1818. dec. 11. Lev. XVI. 253—254. 42 „Méltóztatott é olvasni a' Putz Antal Úr elmélkedései vizsgálását ezen tzímű munkába: A' Pap és Doctor a' sínlődő Kánt körül ? Ezek mind tsak azt beszéllik, mitsoda hibákat tett légyen Kánt, arról pedig, mennyibe nyitott légyen utat a' józanabb philosophiára, hallgatnak. Elég volt néki utat törni, a' mellyen Fichte és Schelling már messze mentek, és a' Természeti tudományoknak theorética része világosodott 's tökéletesedett, 's az ember okosságára hallgatni mindenbe merészel." [Váradi] Szabó levele Kazinczyhoz. Pest, 1819. júl. 10. Lev. XVI. 452. 43 Uo. 455. 525