A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

Cakótó, Csikó-karám, Disznó-ösvény, Gulya-kút, Határ-út, Ménesakol-hát, Zab-föld, stb. ritkábbak a jelöltek: Erdő-alja, Kunkert-hátulja, Savósgútalja. Akad néhány olyan név is, amelynek az első eleme összetett szó: Emléktölgyfia, Méjföldes-halom, Sándor Lajos-dülő, stb. A nevek jelentése A határnevek kevés kivétellel természetes nevek, vagyis közvetlen jelentéstani kapcsolat van a név és a névadás alapjául szolgáló közszó között. Ha személynév vált helynévvé, ez a közvetlen kapcsolat a név és a nevezett között szintén megvolt vagy megvan. Ezek a nevek spontán keletkeztek, a közösség alkotta őket. Van néhány emlékeztető név is: Arpád-kert, Attila-kert, Bocskai kert, Zrínyi kert. Ezek a századfordulón, a millennium hazafias romantikus légkörében keletkeztek. A személynevek egynéhánya teljes alakjában vezeték és keresztnév együtt vált a hely nevévé: Kis Gergely-dülő, Kövér Elek-tanya, Biró Péter halma. A teljes névvel való megnevezés alapja az, hogy a Kis, Kövér és Biró név gyakori lévén, a vezetéknév nem volt elég, az azonosításhoz és megkülönböztetéshez a teljes név kellett. A nevek egy másik csoportjában a vezetéknév vált a kételemű helynév első tagjává, a tulajdonképpeni névvé, amely megnevezi a második elemet: Baji-tag, Bakó-kapu, Balázsi-szőlő, Botos-árok, Csibi-dülő, Csillám-nyiladék, Csiszár-tanya, Csonka-rét, Csőregh-nyárfa, Darnai-szík, Bácsi-csőszház, Fülep-csere, Gábor-kert, Gál-ösvény, Galambosok cseréje, Gargya-lapos, Katona-hegy, Sarka-telek, Szegedifolyás, Varga-fenék, stb. Figyelemre méltó a névadásnak az a típusa, amelyben a személynév válik a kételemű helynév első tagjává: Balázs-rét, Berti-kert, Jenő-dülő, József úr-tanya, Péter-kert, Náci-tanya, Pila völgye stb. Akkor válik a keresztnév helynévvé, ha viselője keresztnevén közismert és népszerű ember, mint Gál Bertalan, akinek kertje nem Gál-kert, hanem Berti-kert még halála után 60 évvel is. A századforduló táján élt bérlőt, Wohl Ignácot csak Náci néven emlegette a nép, a tanyáját is Náci tanyának nevezte el. Ha a családnév gyakori, mint Hadházon a Hadházy név, a mindenki által ismert népszerű és tekintélyes tagjait keresztnevükön nevezi a nép. Es keresztnevük válik a dűlő, kert, tanya nevévé, például: Jenő-dülő, József úr-tanya, Péter-kert (a Hadházy Jenő, Hadházy József, Hadházy Péter utóneve.) Az ilyen keresztnév nem hivatalos családnévként válik örökletessé: Hadházy Jenő fia Jenő Józsi, a Hadházy Gergelyé Gergely Feri. A következő csoportban a birtokos családneve egyes szám nominativusi formában vált a birtok nevévé. Kertész Manó: A magyar helynévadás történetéhez című cikkében (Nyr. LXVIII. 1939.) a magyar helynévadás legősibb formájának mondja ezt a névadási módot. Így lett Csanád földje Csanád, Szabolcsé Szabolcs. Se szeri, se száma azoknak a pogánykori törzsnemzetség és személyneveknek, amelyek eredeti használatukból kivesztek, de helynévként ma is élnek, pl. Nyék, Megyer, Kürt, Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Varsány, Tárkony, Tomaj, Vezekény, stb. Egyetlen idegen nyelvben sem lehet helynév puszta egyes nominativusban álló személynévvé. Ezt a névadást a magyarság keletről hozta magával. Kaukázus vidéki hazájukat, hevediát Levidiás nevű vajdájukról nevezték el. A XI. XII. 505