A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések
volt a város szénája, szalmája, mén- és bikaistállója. A város jegyzőkönyveiben sokat szerepel. Ma az Új Barázda Tsz majorja. „Miként esett a Városkertjében a szalma kigyulladása ?" 157 „A Városkertben levő istálló és kert gazdái lak helyre igazítást kíván." 158 Vénkert (Vínker). A város legnagyobb és legrégibb szőlőskertje a Szederjeslapos, a téglási határ és a Liget közt. Valószínű, hogy a XVII. sz. végén már szőlőskert volt, de nem a mai nevén és terjedelmében. A múlt század közepén újabb dűlők parcellázásával nagyobbították. A Vénkert nevet akkor kapta, amikor már volt új kert is, pl. az 1750 körül létesített Sipos-kert. Tanácsi iratokban 1823-ból való a reá vonatkozó első adat. „Gál Mária örökösödési panaszában szerepel egy nyilas Vén Kertbéli Szőllő." 15 ® Egy ideig Nagy-kertnek is mondották, mert hozzá képest a többi kisebb volt. Ma már ezt a nevét nem használják. Veres-csere. A Csere része. A Tormás nyugati és a Monostor déli oldala közt nyúlik egészen Bodáig. Nevét onnan kaphatta, hogy a Veres család tulajdona volt, amikor a Cserét a birtokosok közt szétosztották. Lásd: Csere: Veres-kert. A Mátyás-kert más neve, a kertben birtokos Bunyik-Veres családról. Bunyik-Veres-tanya. Pallag, Rucás-dűlő. Vermes. Korábban állandó, ma már csak időszakos tó Poroszló pusztán a Savanyú kert déli oldalán. 40—50 évvel ezelőtt még halásztak is benne. Vizesvilágban ma is víz van benne. Az 1773-as évi Bekény-féle per iratai említik. „Különben azt a Poroszló nevű földet Vermesnek is szokták nevezni." 160 Miért kapta a Vermes nevet, nem tudjuk. Veszprémy tag v. Veszprémy -be. A Nyárfalapos járásban a Vida-lapos környékén a Dorogi út két oldalán levő tanyásbirtok. Birtokosának, a Veszprémy családnak neve vált határnévvé. Veszprémy-tanya. Pallag egyik legrégibb tanyája. A Savósgút felől számolva a második pallagi dűlőben, annak is az északi felében fekszik a hozzá tartozó mintegy 50 hold földdel együtt. 1853-ban Veszprémy István, 1884-ben Veszprémy Zsuzsanna tanyájaként tünteti fel a térkép. A család tagjai postamesterek lévén, tanyájukat Posta-tanyának nevezte el és nevezi ma is a nép. Veszprémy István tanyája. Cégény, Fehértai út. Vesszos. A Peres része. Ma már Böszörményé. Az 1767-es per többször említi. ,, Vesszos a Hársas hegy tájéka, mert ott sok vesszőt lehet szedni." 161 Vid. Történeti kútfőinkben a XIII— XV. században gyakran szereplő helynév. Villa Wyd 1299. körül. Z. 1.98—99; Wyd 1313. FVIII/1. 531.ésA.1.297 ;poss Wyd 2. 1.530; Wydmonostora 1355. OL DL 4526 és A VI. 330. Widekhaza 1393 Zs. I. 353; Videkhaza 1400 F X/2. 769; Vidmonostore Z VI. 146 és OL DL 97 072; Wideghaza 1415. OL DL 10 333 és 10 335; Wydmonostor 1484. OL DL 19 003 és Cs. I. 535. 162 Nevét Salamon királyunk Vid nevű főemberétől kapta. 163 Ezt igazolja, hogy Videghaza, Vidmonostora birtokos összetételben is szerepel a falu neve. 164 1393-tól ugyanis már egyháza, temploma van, amelynek romjait Járdányi Paulovich István vezetésével a Hajdúsági Múzeum tárta fel. 157 P. I. 1806. szept. 11. 158 Tjkv. 1861. szept. 15. 159 Tjkv. 1823. 160 Bököny pere Poroszló pusztáért 1773. DAL. 161 H.—B. pere 1767. 162 Lásd 7. sz. jegyzet. 163 H. Fekete Péter: Hajdúböszörmény helyneveinek adattára. 164 Janó Ákos: Hajdúvid, (Debrecen, 1963) 3. 498
