A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

látta, midőn ott a Szárkuttya körül a Határ hányásokat a Böszörményiek a Hadháziakkal együtt megújították."

132 ,,Mit tud abban a Tanú, hogy az eskettető Tatár Mihály Úr a Szárkút körül levő egy boglya szénájában levő kárt kik tetették, amely már 20 R ft-ig meg is van betsülve."

133 A Szárkút határnevünk összetett szó. Utótagja a kút főnevünk, előtagja pedig a kihalt szár melléknevünk. A szár egyik jelentése kopasz, másik sáfrány színű, sárga, sárgásvörös. A szár szavunkat nyelvemlékeinkben, okleveleinkben és más iratokban a XII. sz. elejétől a XVIII. sz. végéig megtaláljuk. A hadházi dűlőnévben valószínű sárgavörös, vörös jelentésben szerepel. A betongyűrű feltalálásáig a kutakat téglával rakták ki, s egyik-másiknak, így a szóban forgó kútnak a káváját is szár színű téglából építették. Az öregek még emlékeznek rá, hogy a böszörményi földnek Hadházzal határos részén volt egy közkút, kb. az Antalok földje irányában. Ez a kút az ún. Szárkút, a múlt század végéig megvolt, ma már Hadházon csak a Szárkút dűlő név őrzi emlékét. Szárkút-járás. Hivatalos név. A határnak az a része, amelyet a Téglási, Cégény és Fehértai utak, valamint a böszörményi határ bezárnak. Szederjes. 1. A város északkeleti szélén levő tó. 2. -f- Egykori korcsma a tó mellett, a múlt század közepéig van rá adatunk. Szeged-ér. Tévesen nevezi így a Szegedi-folyást az 1853. évi katonai felmerés készítő, a helyi viszonyokkal azonban nem ismerős mérnök. Senki sem nevezte és ma sem nevezik így a Szegedi-folyást. Szegedi-folyás. Észak-déli irányú, a fekete föld és a homok határán fekvő többnyire száraz meder, amelyben csak olvadáskor, esőzések alkalmával van víz. Nevezetes hely, amelytől a hadházi paraszt az időt, helyzetet, távolságot számítja. A jó és rossz út választó vonala is volt, míg ki nem kövezték a Cégény utat. Régebbi időkben csak Folyás néven emlegették. „Balogh Gáspár Cégényben való földe felét megveszi Karap Mihály 6 máriás forintokért. E földön északról vagyon egy folyás."

134 A Folyás mentén volt a szenátori rendű Szegedi család szállásföldje. A Szegediek az 1702-es összeírásban szerepelnek. A XVIII. sz.-ban már népes család. Egyik tagja, Gábor, 1861-ben tanácsnok. A XIX. sz. végén a család kihal, e határnév azonban maradandóan őrzi nevüket. Szegedi-folyás dűlő. A Cégény útból ágazik el, s a Szegedi-folyás mentén haladva a Dorogi útba torkollik. A régi Nyíregyházi út egy darabja. Szegegyházi út. Hadháznak voltak szállásföldjei Szegegyházán is. A Szegegyházi út a Cégény útból indult, eleje kb. a mai Génesi dűlő helyén volt. Azután a Cakótó mellett haladva vezetett a Szegegyházi szállásokhoz. 1736-ból van rá írásos adatunk: . . .„Juhos Péter vett a Tanács akaratából 3 ft 41 dénárért a hatházi territóriumon egy darab földet, mely a szegegyházi útra jön délre való végével."

135 . . .„vett egy darab földet oda ki itten Hatház városában lakó Nagy István a Szeg-Egyházi út mentében.

136 Szegegyháza a XVI. sz.-ban még falu volt, ma már csak puszta a dorogi határban. Neve XV—

XVI. századi okmányainkban gyakran előfordul. Zegeghaz 1476—86 Kandra—Kabos: Az egri egyházmegye története I. 491. s köv. lapok; Zegeghaza 1486. Csánky I. 539 és 1502. DAL DL 358. Herpai: Reg. 261. Mint 132 Bjkv. 133 P. I. 1807. febr. 3. 134 Tjkv. 1722. 135 Tjkv. 1742. ápr. 10. 136 Tjkv. 1736. nov. 24. 489