A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

meg, ki, mikor, miféle és hol fekvő szállást vett, hanem azt is, kik a szomszédjai a négy égtáj felől. A szerződés sok esetben olyan pontos földrajzi támpontokkal határozza meg a szállás fekvését, hogy a földet ma is azonosítani tudjuk. Korábbi birtokosának megnevezése nélkül, tehát feltehető, hogy az osztatlan közösből is adott el a tanács szállásokat. Ezek nyilván új birtokosuk nevét kapják. 1741—42-ben nagyon sok szállás került a város tulajdonába. A város aztán újra eladta őket. Ez a körülmény egy nagy tragédia emlékét idézi. Hadd hozzam tanúul a tanács jegyzőkönyvét: „Anno 1739 die 3-tia 8-bris Pro futura memoria" (Emlékeztetőül, 1739. okt. 3.) Hatház Várossában az mindeneken uralkodó Szent Űr Isten eő Felsége a mirigjes halált legelsőbb kezdette Piliczó János házá­ban, az mely dögletességben kik és mely holnapokban, s annak napjain hányan esének el, így következik:" Es most valóban következik a névsor, gyermekek, serdülők, meglettek és öregek, férfiak és nők, gazdagok és szegények, 1740. április 3-ig összesen 653 név, s záradékul a nótáriusok egyszerűségében is megrázó mondata: „Itt szüntette meg az Űr Isten Hatházon a Pestist. Itten olly iszonyú Tél volt, hogy 23 hétig min­denütt hó volt öreg marhának és juhoknak nagy veszedelmére." (Oregmarha az aprómarha ellentétes jelentésű párja: a ló és szarvasmarha közös neve). Sok család kihalt. Űjra fel kellett osztani a belső telkeket, s házakat, s eladni az elmaradott szállásföldeket. Ezért lelt új gazdára annyi szállás 1741—42-ben A város (tanács) birtokában levő szállások neve változatlanul fennmaradt és általánosan ismert volt 1892-ig, a tagosításig. A város ugyanis földjeit évente adta ki kishaszonbérletbe, s a különféle városi fundusok, köztük a szállások ár­verésének meghirdetése évről-évre szerepel a tanács jegyzőkönyveiben. A város a tagosításkor szerteszét levő szállásföldjeit a Csonkaréti-szállást, a Kis-Cégényi­szállást, a Salánki-szállást (Kis-Nyerges) a Fekete-hegyi-szállást egy tagban,a korábban is birtokában levő Juhász-szállásban és mellette vette ki, s ettől kezdve a város kb. 400 holdas feketeföldi egész birtokát Juhász-szállásnak nevezték. Ma ez is tsz-birtok. A régi, egyéni birtokban levő szállásnevek közül ma már csak a Pap András szállását (Kis-Nyerges) és a Kuti-szállást (Szárkut) emlegetik. Honnan a szállás, szállásföld elnevezés ? A város közelében voltak a telekföldek ide a városból reggel kimentek dolgozni, este pedig hazatértek. A messzebb fekvő földekről dologidőben már nem lehetett mindennap hazajönni és kimenni, mert akkor jövés-menéssel telt volna el az idő, a dolog pedig nem haladt volna. Ezért a távolabb fekvő földeken kezdetben csak szárnyékokat, nyári szállásokat készítet­tek, hogy ember és állat védelmet találjon az időjárás viszontagságai ellen. A szállás eredeti és alapjelentése tehát: emberek nyári tartózkodására al­kalmas és a jószágnak is védelmet nyújtó építmény. Mások a szállásföld, szállás nevezetet onnan származtatják, hogy a letele­pülők szabadon szállhattak meg, szabadon foglalhatták el őket. A határnak az a kb. 8000 holdnyi területet, amelyen ezek a szárnyékok, nyári szállások voltak, Szállásföldek, Szállások nevet kapta. A Szállásföldeken levő egyes birtokokat a tulajdonos nevéből és a szállás közszóból alkotott tulajdonnévvel nevezték, ha volt rajtuk építmény. A Szállásokon sok olyan birtok is volt, amelyen nem volt semmi építmény, az ilyet nevezték így is: X. Y. földe, de mondották az ilyen birtokot is szállásnak, csak azért, mert a Szállásföldek, a Szállások része volt. A rendelkezésemre álló levéltári adatok alapján nem tudtam arra a következ­tetésre jutni, mint Poór János, hogy t.i. a szállás belső telket jelentett volna. A szállás mind a levéltári adatok, mind az élőszavas hagyomány alapján a határ­487

Next

/
Oldalképek
Tartalom