A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

-f-Sarka-telek. Hogy hol volt, nem tudjuk, az írások azonban szólnak róla. „Mi aratni voltunk not. Békési Ferentz urnák a Sarka Telekbe holnap lesz két hete..."

121 Savanyú erdő. Az 1853-as katonai felmérés így nevezi Poroszló puszta északkeleti részén levő tölgyest. Lásd Savanyú-kert! Savanyú-kert v. Savanyú -ba. Még a húszas években gyönyörű tölgyes évszázados hatalmas fákkal. Különös szépsége miatt nevezte a nép kertnek ezt az erdőt. Utolsó tölgyeit a második világháború idején irtották ki. Nevezetes volt ez az erdő azért is, mert ez volt a „lú után járók'''' tanyája, s környékén a „bíkóuslúnyomás'''. Azok a szegény vagy kisebb módú emberek, akiknek nem volt annyi takarmányuk, hogy lovukkal nyáron is a „kíszt ítessik''\ éjszakára kimentek lovaikkal együtt a dús legelőjű Savanyú-laposra, itt kibékózták őket, aztán reggel a jóllakott lóval hazamentek. Ha nem volt sürgős a munka, „heverni"''' több napra is kitanyáztak. A lú utánjárás a húszas évek végére megszűnt. Hogy miért kapta ez az erdő a Savanyú nevet, nem tudjuk. Savanyú-lapos. A Savanyú kert környékén elterülő lapos. A Funduális könyv is így említi. Savósgút-alja. így nevezik a Savósgúttal határos pallagi földeket. Maga a Savósgút már sámsoni határ. A Gut-Keled nemzetség Gúí tagjának nevét őrzi. Sertés -t -re. A Nagyerdőnek az a része, amelyet a Kapus út a Gerébi út, a Liget és a Keleti temető határol. Már 1750-ben is így nevezi egy bírói jegyzőkönyv ezt az erdőrészt. „Hogy Szata méhet lopott volna, nem tuggya, hanem magától hallotta, hogy a Sertésen fogott egy rajot, melyet Kis István Űr magáénak tartván, tőle elvitt."

122 Régen tölgyes volt és sertésnyomásként hasznosították. Innen mai napig is élő neve. Ma már akácos és nyáras. Nem valószínű, hogy az esetleg benne levő vadsertésekről kapta volna nevét, mert azt a nép mindig vaddisznónak mondja. Sebestyén-tanya (Sebestí-) Szárkút, Telekföld. Sertés-tiszta. Erdei tiszta volt a Sertésen. Ma már nyáras, 1936-ig azonban szántó, amelyben takarmányt termeltek az apaállatoknak. Neve ma is Sertéstiszta. Sillye -be. A Nagyerdő része a Kapus út déli oldalán. A hagyomány szerint Sillye Ferenc nyugszik itt, aki az 1693-as tatár beütéskor a hadháziak csapatát vezette. A harcban maga is elesett, és itt temették el a hadházi Nagyerdőben. Sírját mai napig is kegyelettel ápolja a nép. Ha hadházi ember megy el mellette, mindig tesz rá egy ágat. A Sillye család 1716-ban elköltözött Hadházról Debrecenbe. Maradéki átszármaztak Böszörménybe. Közülük legnevezetesebb Gábor, a szabadságharc kormánybiztosa, 1861-től a Hajdú kerület kapitánya. Simon-dűlő. Dűlőföld a Monostor-járásban, az ún. Középdülőre délkeletről dűlő földek. Ebben volt a Nagyorrú Simon Miklós néven ismert jeles hadházi polgár és közéleti személyiség tanyája. Funerátori

123 tevékenység ellátására gyakran igénybe vették. Simon-hegy. Homokhegy a Mezőn, a Szárkút dűlő északi oldalán. Simon-kert. A Simon-hegy létesített zárt kert. Észak felől az Erzsébet kerttel mesgyés. Sipos-fűzfa (-ficfa) Jeles fűz volt a Dorogi útfélen a Csiszár tanyánál. 122 Bjkv. 1750. okt. 9. 123 A funerátor az a személy, aki haláleset alkalmával az anyakönyvnél eljár, a kántort és a papot felkeresi, és a halotti prédikációhoz szükséges életrajzi adatokról okét tájékoztatja. 482