A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

német eredetű előtagjához (die Meile=mérföld). Az élő nyelvtudat a mé/y mellék1783. évi katonai térkép Méjföldes halomnak írja. Ez az írás még közel állt a szó nevet érzi és sejti benne, nem pedig a mérföld jelentést. Elhalóban levő név. A név eredetét azzal magyarázhatjuk, hogy a domb tetején valamikor mérföldkő volt. Mélyvölgy (Mívoügy) -et, -be. Mélyedés, hajlás a Kutason, a Böszörményi kövesút déli oldalán. Mély völgyi út (Mívőügyi-). Ma már megszüntették és erdősítették ezt az utat, amely a Tormás-demeteri útból északnyugati irányba vezetett a Mélyvölgybe. A név ma is él. Ménesakol-hát -of, -6a. így nevezik а Nagyerdő keleti részén a Sámsoni út baloldalán levő dombsort. A név a szilajpásztorkodás idejéből való. A szilajménest

67 télen az erdőbe verték, s a nevezett dombhát tövében volt a ménesakol. Ménes-kert (Mínesker) A Dorogi út két oldalán fekszik a Téglási úton kívül. Ez a név is a szilaj pásztorkodásra emlékeztet. Ebben a kertben is a szilajménes talált enyhelyet. Édesapámtól hallottam, hogy nagyapja, az öreg E. Kiss Bálint még sokat beszélt a ridegen tartott, kint telelő lovakról, amelyek a maiaknál jóval kisebb termetűek voltak, s télére arasznyi hosszú szőrt növesztettek. Méneskert-kút. A Méneskertben levő közkút. Tanácsi iratok is említik. „A Tanács 1861. október 27-én elrendeli, hogy a tehéncsordának a Méneskerthutat készítsék fel."

68 Ménes-kút. 1. Ugyanaz, mint a fenti. 2. Kút a Poroszló pusztai ménesnyomáson. Méneskút-dűlő. A Méneskert más neve. Méneskúti járás. Csak hivatalos név. A Cégény út északi oldalán levő telekföldek neve a kataszteri iratokban. Méneskút-lapos. A Poroszló pusztai Méneskút környékén levő lapos. Menyhárt-dülő, egyesek Mennyhát-пак is mondják, -ot, -ba. A szélső dűlőföld Kis-Vid déli, Böszörménnyel határos oldalán. A név nagyon régi, és ma is él. Népies magyarázatát megtaláljuk a fiscus és Hadház perének (1782—88. DAL.) irataiban. Azért nevezik így, mert valamikor régen, jóval a fenti pert megelőző időkben itt volt ebben a dűlőben egy bizonyos Menyhárt nevű nótárius birtoka, amelyről két tanú is nyilatkozik. „Menyhárt fogása 20 köböl alá való plaga, mely a mappában Bodnár földe név alatt kitétetett."

69 „A hadházi Rácz Vidi praediumban a Nánási és Dorogi út között úgy 20 köböl alá való föld, melyet a három hajdú városok, Böszörmény, Nánás és Hadház valami Menyhárt nevű böszörményi nótáriusnak (mivel az nekiek szolgált és érettük sokat szorgalmatoskodott) ajándékoztak oly conditióval, hogyha az említett Menyhárt nótáriusnak maradéki nem lennének, ez a fogás, mely ugyancsak ezután Menyhárt fogásának neveztetik, Hadháznak jusson, ugyanebből az okból bizonyos az, hogy ez a darab föld roszszul a mappában Bodnár földének kitétetett."

70 A név a tagosítási jegyzőkönyvben is említtetik. „A Menyhárt dűlő marad úgy, amint van."

71 Érdekessége e névnek, hogy eredeti jelentése elhomályosulóban van, s új, nepetimológiás értelmezése van folyamatban. A Menyhárt személynév több mint 67 Egy 1807. jan. 19-én kelt bírói jegyzőkönyv Borsi Pétert, mint a szilajménes pásztorát említi. 68 Tjkv. 1861. okt. 27. 69 M. Nagy István vallomása A fiscus és Hadház pőrében 1772—1788. 70 Nagy Mihály vallomása a fenti pörben. 71 Tag. jkv. 1890. okt. 31. 30* 467