A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

Kósa-temeto -t, -je, -be. A Nyugati temetőt mondották és mondják Kósa-temetőnek. Már 1807-ben így említi egy jegyzőkönyv. „A kerten, mely a Kása temetőnél van, megosztoztak." Valamilyen ok folytán Hadházon népes Kosa családról nevezték el. Kovács Márton-féle tanya. Pallag, Fényes-dűlő. Boci-Kovács Miklós tanyája. Mező, Téglási út. Kozma János-féle tanya. Pallag, Rucás. +Kökényes út (Kökínyes-). A Sámsoni utat az Álúttal összekötő út, kb. a mai Tanyák útja helyén. Az 1835. évi Pallag térképe feltünteti. Könyörgő -i, -je, -be. A mai Attila kert és környékének népi neve. Korábban terméketlen, sovány homok. „Könyörögni" kellett, hogy valami kenyérnek valót teremjen, és „könyörögni" kellett a jószágnak is, hogy feneketlen homokján áthúzza a szekeret. Ma már virágzó szőlőskertek, gyümölcsösök és erdők vannak benne. Körárnyékos (Körárnyíkos) -t, -ba. Kerek tiszta a Szukacsi-szálasban. Űjkeletű természetes név. A köralakú tisztát a kb. 100 éves 20—25 m magas tölgyek valósággal beárnyékolják. Kövér Gábor-féle tanya. Lásd Nagy-tanya, lásd Forrai tanya; Kövér Elek-féle tanya. Lásd Kis-botos! Körtefa (Körtífa). Jeles és nevezetes fa a Szeles és Sertés között a Bökönyi útban a Nagyerdő északnyugati oldalánál. Legalább 200 éves viharvert fa. 40 évvel ezelőtt még három volt belőle. Jó lenne ezt a megmaradt egyet védett fának nyilvánítani. Aki csak járt valaha a Ligeten és Poroszlón, mind ismeri. Mind az oda menőknek, mind az onnan jövőknek nevezetes támpontja. „A Körtífánál tabálkozunk... A Körtífánál még megvót... A Körtífánál hattam el. . ." és más 11. kép. A „Körtifa" 463