A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

Gergely Imre tanyája. Mező, Szárkút-dülő. Gonda-dűlő.A monostori Középdűlő keleti oldalán levő dűlőföld. Gonda Nagy Ferenc tanyája ebben volt, innen a név. Gonda-hegy. A Középdűlőben levő homokhegy a Gonda Nagy család birtokán. Ma már csak a helye van meg. Az elmúlt években szőlőtelepítéskor legyalulták. Gróf-dűlő. Ez a dűlő Nagyviden a múlt század nyolcvanas évéig gróf Dégenfeld Gusztáv birtoka volt, majd Reichman Ármin megvette, s a mai Forrainak lett része. Ma már csak az öregek emlegetik ezen a néven. Gugyori -t -ba. Csapszék volt Hadház és Téglás közt a mai Kis Anna-kert és a Vágóhíd között. Az öregek még emlékeznek reá. Hangulatfestő névnek tűnik. A név magyarázatával Balkanyi Szabó Lajos foglalkozott: „A debreceni határban, Mike Pircs felé van egy Gugyori nevű csapszéke a városnak, mely bizonyosan gúny vagy tréfás nevezet a legugyorodástól, jelenteni akarván ezzel annak kicsinységét, alacsonyságát, mint amelyben csak gugyorodva lehet lenni, noha a jelenlegi csapszék épülete elég magas. Talán a kezdetben oda hevenyészett csapszék, vagy tán épen kunyhó lehetett oly alacsony, mely a Gugyori nevet eredményezte."

45 A magyar nyelv történeti etimológiai szótárában szerepel a gugyi címszó. Jelentése pálinka, Branntwein. Van rá adat 1697-ből és 1792-ből is. A Gugyori, az országban több helyen előforduló csárdanév bizonyára összefügg a gugyí-val: olyan hely, amelyben gugyit mérnek, Gugyori a.m. gugyis, pálinkás. A név keletkezésében szerepet játszhatott a kunkori, kupori, vicsori, vigyori, zsugori, többnyire tréfás, gúnyos hangulatú szavak analógiás hatása. A népnyelvben ikerítve is előfordul gigyi-gugyi alakban. Gulya-állás -ba. Az Apróhalmok dűlőben a Barta-féle földeken hazulról levő domb. A név arra az időre emlékeztet, amikor még ezeket a szállásföldeket őszi, és a szilajmarha számára téli legelőnek is használták. Ez a domb gulyaállás volt. Ma is meglátszik, mert szebb ott a vetemény. Gulya-kút. 1. Kút Poroszló pusztán л gulya-nyomáson. 2. Volt közkút a Telekföldben. A város Funduális könyve (1839) említ egy füveskertet a Telekföldben, a Gulyakút mellett, a Téglás felőli járásban. Ott lehetett valahol a Telekföld és a Méneskert határán. Ma már nincs meg. A Telekföldben azért lehetett gulyakút, mert a három nyomásban használt Telekföld ugarját gulya járta. Gulyás-hegy. A Ligeten, a Balkányi-kúttól délre 4—500 méterrel levő hegy. Az 1884-es katonai térkép feltünteti. Szederszájú-Gulyás István tanyája. Mező, Dudás. Ma az Űj Barázda Tsz majorja. Gyenge János tanyája. Szegedi-folyás, Génesi dűlő. Györffy Imre tanyája. Jeles tanya Mezőn, a Szárkút-dűlőben. Györffy-rét. Rét a fenti tanyához tartozó birtokban. + Győrffy Sándor-telek. A város Funduális könyve (1839) említi. A Dorogiástelekföld negyedik dűlőjében feküdt a Debreceni út keleti oldalán. Ma már ismeretlen. Györössy-tanya. Cakótó, a Dorogi út északi oldala. Hadházy András-féle tanya. Pallag egyik legrégibb és legismertebb tanyája a Rucásban. Később Papp Gábor tanyája. Szomorú-Hadházy Endre tanyája. Cégény. 45 Balkanyi Szabó Lajos: Debrecen helynevei (Debrecen, 1865) 21. 454