A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések
voltak ebben az erdőrészben. Ma már öregek a fái, neve azonban változatlanul Fiatalos. Az első világháború után a kovácsok itt égették a szenet. Finta-gaz -í, -a, -ba. A Csere egy része. Már 1797-ben is így nevezték.,, A Finta gazból hogyan mertél körtvély-fát lopni?" 40 ; Nevét az egykor népes és a község életében jelentős szerepet játszó Finta családról kapta. A családra emlékeztet a város belterületén a Finta köz. Folyás -£, -a, -6a. 1. Mély fekvésű tiszta a Mocsolyában. Ma sincs erdősítve. Olvadáskor víz folyik benne. Kaszálónak hasznosítják. 2. Nyáron száraz, ősszel, tavasszal vizes ér, amelyben a víz a Pelikán-dűlőből az E. Kiss Ferenc-féle tanyát érintve folyik át a Vidi-érbe. Forrai (Föraji) -í, -ja, -ba. A Nagy-Viden levő mintegy 800 holdnyi birtok neve. A tulajdonos Forrai Ernő családneve vált birtoknévvé. Ma az Új Barázda és a Béke Tsz birtoka. 1880-ig Kövér Gábor és gróf Dégenfeld Gusztáv tulajdona, tőlük veszi meg Reichmann Vilmos, majd veje, Forrai Ernő örökli. A név ma is széltében használatos. Forrai-tanya. A fenti birtokhoz tartozó major. L. Nagy-tanya! +Földes-halom (Foüdes-) -halmot -halmon -ra. Mint a Vidiföldön levő halom említtetik egy juhlopás kapcsán. 49 Ma már ez a név nem használatos. Bizonyára azonos a Vidi-halommal. Fülep-csere. A Nagyerdőnek az a része, amely a Sámsoni és Kapus utak között a Kapus nyiladékig terjed. Ma már tiszta akácos. A név régi, a múlt század közepe óta írásos adat is van reá. Ma is élő név. Hogy ki volt a névadó, nem tudjuk. Gábor András tanyája. Pallag, Csonka dűlő. Gábor Bálint-féle tanya. Nagynyerges. Gábor-kert. öt dűlőből álló szőlőskert a várostól nyugatra. Keleten a Lapos, északon a Cégény út, nyugaton és délen a Telekföld határolja. Négy külső dűlőjét még a XVIII. sz.-ban parcellázták. A város legrégibb szőlőskertjei közé tartozik. Az 1783. és az 1853. évi katonai térképen még négy dűlő. A belső, ötödik dűlőt a Legelőbirtokossága Nyugati-laposból szakította ki az 1860-as évekvégén, parcelláztatta, árát a ref. egyháznak adta az új templom befejezésének költségeire. Feltehető, hogy a Hadházon a múltban is népes és az 1730—40-es években a város életében nagy szerepet játszó Gábor család neve vált a kert nevévé. 1733. márc. 1-én kelt tanácsi határozat minden olyan embernek ad szőlőföldet nyilasonként 3 Máriásért, aki „Szőlőcskét épít és gongyát viseli". Feltevésem szerint e határozat megvalósításaként telepítették a Gábor-kertet és Sipos-kertet. Gáborkert dűlő. A Gábor-kert déli oldalánál induló járódőlő. A Cégény úttal párhuzamosan halad, átszeli a Téglási utat, s a Budai Szabó tanyától vakdűlőként folytatódik. Gábor Lászlóné-féle tanya. Jeles tanya volt a Mezőn, a Cégény út északi oldalán. Utóbb Hadházy Lajos tanyája volt. Gábor Miklósné-féle szőlő. Kisebb szőlőskert а Telekföld elején, а Cégény út északi oldalán. Gábor Sándor-féle csőszház. Lásd Cserecsőszház. +Galambosok cseréje. A csere egy részének a neve abból az időből, amikor még ki-ki egyénileg használta saját cseréjét. Egy nyomozati jegyzőkönyv említi.« 40 P. I. 1779. okt. 19. 41 P. I. 1737. nov. 21. 42 P. I. 1807. jan. 16. 452
