A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

tisztelték meg vele. Az Égerházi tanyával szemben a Cégény út déli oldalától a Szárkút dőlőig nyúló zárt kert. A múlt század végén létesült. Esterázsa-hegy. A Kapus nyiladék déli végénél az erdőszélen emelkedik. Az 1835. évi térkép szerint a Strázsa hegy még puszta hely. Kb. 80 évvel ezelőtt erdősítették. Egy másik hegy neve pedig Vigyázó-hegy. A Vigyázó-hegy mellett ott van a Katona-hegy és a Virrasztó-hegy. A téglási határ Hadházzal szomszédos részein szintén van egy Vigyázó-hegy, a böszörményi határban a Verébsár csárda mellett pedig Strázsa-hegy. Vajon mire emlékeztetnek ezek a nevek? A török, tatár, német és labanc hordák közeledtét vigyázták volna a XVI—

XVII. sz.-ban s még a XVIII. sz. elején is ezekről a magaslatokról, hogy a város lakosságát a fenyegető veszélyről értesítsék ? Ezeket a neveket a XVIII. sz. végéről és a XIX. sz. elejéről való térképek is feltüntetik. Lehet, hogy a későbbi békés korszakokban már csak a nyáj nyugalma felett virrasztott a hegyeken a pásztor, hogy megvédje a tolvajtól, rablóktól és a farkastól. Lásd Srtázsa-hegy, Vigyázó-hegy, Virrasztó-hegy! Eszenyi-tanya. Monostor, Szordas. -j-Faggyas út. Út a Cserén. Hadház és Böszörmény birtokperének irataiban szerepel. „Faggyas út a most pörben levő Cserében a Határútból szakadt ki a Nyelves úttól észak felé."

:J{i A név ma már ismeretlen. Eredete is bizonytalan. Farkas-kert. Farkas Gábor jeles közéleti személyiség és volt községi főbíró (-j-1917) szőlőskertje a Lóger mellett. Mai birtokosa a Zeke család, s ezért újabban Zeke-kertnek is mondják. Fási-tanya. Azelőtt Sándor András-féle tanya. Telekföld, Gábor-kert dűlő. Fazekas Imre-féle tanya. Pallag, Csonka dűlő. Fedor-tanya. Pallag, Csonka dűlő. Fehértói út (Fehírtaji-). Hajdúböszörményt Ujfehértóval összekötő út. Hivatalosan Űjfehértói útnak mondják. A hadházi határt a szállásföldek közepén észak-északkeleti irányban teljes szélességben átszeli. Az út keleti oldalán van a Szárkút és az Apróhalmok, a nyugatin Cégény és a Nyárfalapos. Nevezetes út, helyi földrajzi helyzet megjelölésére gyakran használják. Az 1740-es évektől neve tanácsi iratokban állandóan előfordul. Feketefa ösvény. Nagyerdei ösvényút. A kapus nyiladéktól ágazik el és a Fényes iskolával szemben éri el a Sámsoni utat. Ma már senki sem elmékszik a névadó fekete fára. Fekete-föld (Feketeföüd) -et -je -re. A hadházi határnak a Szegedi folyástól a Vidi földig terjedő része. Az eredetileg köznévi, színt jelölő szószerkezet már régen tulajdonnévvé vált. „Rendőrtanácsnok Bedé Mihály felemlíti, hogy a Fekete földön sok heverőmarha és több falka juh van."

:i7 A Feketeföld nevezet ma már a hadházi határnak pontosan körülhatárolt részét jelenti, és elsődlegesen nem а fekete szín képzetét idézi fel. Fekete-hegy. 1. Jeles hegy a Nagynyergestől északkeletre, az ún. Gergely Feri-féle birtokban. Neve az 1710-es évektől kezdve tanácsi iratokban és térképeken állandóan szerepel. ,,. . . amely szállás vagyon a Fekete hegy alatt a nemes Hatházi mezőn".

38 2. A Fekete-hegy körülelterülő földek. Fekete-hegy dűlő. A Dorogi út kanyarulatától a Poroszlay és a Gergely Feri36 Dudás János vallomása. H.—B. pere 1767. 37 Tjkv. 1865. ápr. 9. 38 Tjkv. 1714. nov. 3. 450