A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések
láltatnak a Dugó Hatházi Vendég fogadó mellett Debrecenbe vezető országúttyáig" 30 ... Az 1783. évi katonai felmérés névszerint is feltünteti. Verekedések, lopások, részeg emberek kifosztását tárgyaló jegyzőkönyvekben, számadásokban sokszor szerepel neve. „Birta Mihály részeg katonától a Dugóban a Hegedűsök pénzét elszedték." „Mennyi pénzt találtál a Dugón ? Nem leltem egy szikrát se." „Hát mitsoda pugillárist mutogattál?" P. Kovács Péterné vallomása. „Mint esett a Dugóba a verekedés ?" „Fazekas Ferentz szolgája tántzolni bement a Dugóba'''' „Elnök Hadnagy Űr felemlíti, hogy a Dugó Csapszéki állás teteje igen nagyon meg van rongálva." 31 Állása és maga a csárda is a vasút megépítése után lassan feleslegessé vált. A városi tanács 1917. aug. 19-én hozott határozatával az állást lebontatja, s belőle építteti fel a Központi Szeszfőzdét. A csárda még a húszas évek elején működött, de még ebben az évtizedben iskolává alakították, és ma is az. Az iskola neve is Dugó. Hogy miért kapta ezt a nevet, senki sem tudja megmondani. Dugó-nyomás -t -a -ra. A Dugó csárda környékén elterülő közlegelőt így nevezi a tagosításkor felvett földosztályozó jegyzőkönyv. (1889. okt. 16.) Ezt parcellázták 1898-ban és helyén létesült a mai Bocskai kert. Dugó-pallag -ot -ja -ra. Pallagnak a Dugó körül elterülő része. Égés (Igís) -t -en. Több erdőrészt is neveznek Égésnek, s mindegyiket azért, mert valamikor leégett. A név ennek az eseménynek az emlékezetét őrzi. 1. A Cserének a Tormással nyugattól határos része, amely az eseménykor még hadházi birtok volt, csak később vette el csalárdul Böszörmény. Ennek égéséről az egykori krónikás is megemlékezik. „... nemes Böszörmény városának, elöljárói Varga János, Böszörményi Dégi János, Tóth Demeter uramiék s többek akarván a magok Cseréjét vagyis erdejét tűz ellen keríteni, nemes Hattház városa felőli való határnál, hogy magokét őkegyelmük oltalmazhassák, szánt szándékkal minden correspondentia nélkül, amint szoktuk hivni, Tormásnál meggyújtották és pro placito egyebekben erdőnket vagyis Cserénket nagy kárunkkal megégették, mellyet is magok nemes városunk akkori tisztinek coram facie Nemzetes Csőregh István egy s mások nem is tagadnak. Azért tartozó kövelességünk szerint futura pro cautela protocollaltattunk is. Csengeri Illés nótárius." 32 2. A Cserének a Bocskai kerttel szomszédos része. Erről az égésről nincs feljegyzés, nem is emlékeztet rá más, csak a név. 3. A Nagyerdő egy része, amely a Kapus út külső szakaszának déli oldalán fekszik. Ez 1916-ban égett le. Még magam is emlékszem az ott levő elszenesedett fákra és tuskókra. Egettculáp-tanya (Igetculáp-) Pallag, Bogárzó. A tanya gazdája, Tűri Balogh Gábor magas, sovány, egyenes, füstös képű ember volt, ezért ragadt reá az annyira találó Igetculáp név, amelyet ő maga is tudomásul vett. Egyházföldje (Etyházfőüggye) -it -ibe. 50 holdas birtok Kis-Viden az Iskoladűlőben. 1945-ig a hadházi ref. egyház tulajdona volt. Evenként adták ki kishaszonbérletbe. Eklézsia földje. A nyugati lapostól a Böszörményi kövesút déli oldalán a Kutasig terjedő kb. 100 holdnyi szántó, amely a paróchus pap és a volt 10 ref. egyházi tanító javadalmi földje volt 1945-ig. Ma tsz-birtok. Eleméri út. A cserei Nagydűlőből ágazik ki délnyugati irányba, és megy a 30 H.—B. pere 1766. 31 P. I. 1807. ápr. 23. P. I. 1807. aug. 9. Tjkv. 1861. dec. 1. 32 Tjkv. 1723. máj. 15. 447
