A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

Cakótó-hegy. A Cakótó mellett levő hegy. A hegyet az 1853-as katonai felmérés feltünteti. Cégény (Cégé), Cégént, -be. Kútfőinkben gyakran és változatos formában előforduló név. Chegyen 1208. VR 331.§. 156; Cegan (Cega) 1215. VR. 192.§. 203; villa Cyeguen 1221. VR. 114.§. 265. Chegen 1312. F. VIII/1. 485. (Karácsonyi 1338-ra teszi ez oklevél keltét.) Cheken 1332 — 7 VAT 1/1. 360. Chega 1332 — 7 VAT 1/1. 344. Cégen 1411 Z VI. 146.

7 A pápai tizedjegyzék tanúsága szerint (1337 — 7) a szabolcsi főesperességhez tartozó egyházas hely saját pappal. 1441-ben István rác despota kapja, majd a Hunyadiak birtoka.

8 1476-ban megállt. A későbbiekben már nem tudunk róla. Nevét őrzi a Cégény-rét, Cégény-part, Cégény út és a város jegyzőkönyvei. „Balogh Gáspár Czégényben való földe felét Karap Mihály 6 máriás forintokért veszi meg." ... ,,a szomszédok a Cégényben levő Kánya szállásból és a város birtokából önkényesen földet foglalnak."

9 Cégény nevét fenntartja a Cégény családnév is. A família tagjai a XVIII. századtól kezdve gyakran szerepelnek okiratokban, összeírásokban. Őseik bizonyára Cégény lakói voltak. Az 1889. október 9-i tagosítási jkv. a volt Cégény falu határaként Hadház határának azt a részét jelöli meg, amelyet keletről az Újfehértői út, délről a böszörményi határ, nyugatról a Szegedi-folyás, északról a Cégény út, régebbi nevén a Nyárfák útja határol. Cégény tehát 1. a volt Cégény község neve. Ilyen értelemben a nép nem használja. 2. A volt Cégény község határa. Ebben a jelentésben él ma is. Ez természetes is, hiszen a letelepüléstől kezdve a hadháziak szállásbirtoka volt mindvégig. 1953-ban Vidhez csatolták. Cégény-iskola. Tanyai iskola a Fehértói út mellett, de már a Nyárfalaposban. Igaz, hogy közel Cégényhez. Cégény-part (Cégem par) partot -on. Cégény középső magas fekvésű része. ,,. .a Czégény parton északról" adott a tanács Kristán Gergelynek szállást 6 magyari forintért és 70 pénzért.

10 Cégény-rét (Cégérít). Nemcsak a Cégényben való rétet, hanem magát az egész Cégényt is mondják így rétjeivel, dombjaival, síkjaival együtt. így tünteti fel az 1853. évi katonai felmérés, és így említi a tagosítási jegyzőkönyv is, 1889. okt. 9-én. Cégény út. A hadházi határ legfontosabb közlekedési útja a város és a Vi dig elterülő földek között. 14 km hosszú és két oldalán fekszik a hadházi szántók nagy része. Az 1783-as és 1753-as katonai térkép is mint jelentős utat tünteti fel. A tagosítási jegyzőkönyv 1890. október 29-én így írja le: „. . . kiindul a Gábor-kert és Sipos-kert között, 8 öl szélességben megy egyenesen a Tatár Miklós tanyájáig, hol az Új fehértói úttal találkozik. Innen egyenes irányban halad Győrffi Imre tanyájáig, itt megtörve halad a Hadházy Miklós és D. Nagy Sándor

11 tanyája közt, innen ismét folytatódik egyenes irányban a Partos csapszékhez, hol a dorog-böszörményi útba torkollik." Kormánypárti képviselő jelöltek egy félévszázadon át a Cégény út kikövezésének ígéretével igyekeztek a választópolgárok szavazatait megszerezni, míg végre két részletben a harmincas évek végére elkészült. 8 Zoltai: Eltűnt falvak. .. Debreceni Képes Kalendárium 1926. (Továbbiakban DKK). 9 Tjkv. 1741 és Tjkv. 1865. nov. 26. 10 Tjkv. 1741. máj. 25. HAD. Nagy Sándor tanyája a későbbi Kis Nagy Bálint-féle tanya, s vele szemben volt a tagosítás előtti Hadházy Miklós-féle tanya, amely a század elején elpusztult. 437