A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

az előfordulás idejét és helyét, és a hozzá fűződő helytörténeti vonatkozásokat, s végül, hogy él-e a név, vagy nem. Az elhalt neveket + -tel jelzem. Ha a kételemű helynév első tagja családnév, kötőjellel írom, pl. Pap-hegy (a Pap családról elnevezett hegy), ha foglalkozásnév, egybeírom, pl. Paprét (a pap rétje). A kötőjelet a két névelem közt kiteszem, ha együtt jelentik a fogalmat, pl. Sipos-kert, Tökös-hegy, s nem teszem ki, ha a jelzett, azaz a nevezett jelentése a jelzőhöz, a tulajdonképpeni névhez hozzátapadt, pl. Bocskai kert, Dugó csárda, mert a Bocskai és Dugó önmagukban is a teljes foglmat nevezik meg. A dűlő szavunkat a kételemű nevekben, ha utat jelent kötőjel nélkül írom, ha dülőföldet, kötőjellel. Az 1945-ben meglevő több mint 300 tanyából és a régebbi idők tanyái közül azokat vettem be dolgozatomba, amelyek közismertek, valami miatt nevezetesek amelyeknek létéről általában tudnak, vagy tudtak, amelyek tájékozódás, helymeghatározás szempontjából széles körben használatosak voltak. Egyáltalán nem szerepeltetem a „nyaralókat", amelyek nem villaszerű üdülők, hanem csak nyári tartózkodásra alkalmas szállások, szárnyékok, kalyibák. Abrók Bálint tanyája. Vid, Iskola-dülő Ábrók István-féle tanya. Mező, Szárkút dűlő. Abrók-tanyák. Dorogi út, Cakótó. Agárdi-tanya. Feketeföld, Pipiske. Ág laposa v. Ág-lapos -t -ba. Az Alút keleti oldalán a Rucástól délre elterülő és a debreceni határba is átnyúló kétágú lapos. Alakjáról nevezték el. Pallag 1835. évi térképe feltünteti. Elhalóban levő név. -f-Ágerdő -t erdeje -n, -ben. Hadház és Böszörmény 1766. évi határperében előforduló cserei név. Ma már ismeretlen. Álút (Allút) -úti -utat -on. Népi elnevezés. Hivatalos nevén Kállai út. Minthogy Bökönyt is érinti, Bökönyi úínak is emlegetik. Alút néven szerepel Szombathi András 1746. március 1-én készült térképén. Az Alút a múlt század végéig fő közlekedési útvonal volt Debrecen és Szabolcs megye régi székhelye Nagykálló között. 1835 előtt még a debrecen—hadházi országútból ágazott el Apafa nyugati oldalánál. Ma viszont a debrecen—sámsoni útból indul Apafa keleti szélénél északi irányba. A hadházi határt a Komlós-hegytől keletre éri el, s az egész Pallagot és Poroszlót átszelve vezet Bökönyön át Nagykálióba. Poroszló pusztán át vezető szakaszát tagosításkor (1892) megszüntették, helyi közlekedést lebonyolító mezei útként azonban továbbra is használják. „A Kállai út pedig megszűnik, és csak a Pallag közötti része hagyatik meg dülőútnak, mert a Hadháztól Debrecenig vezető út ezt az utat feleslegessé tette."

1 Régi jelentőségét mutatja, hogy az 1783. évi katonai felmérés, valamint a Liszkay-féle Pallag térképe 1835. DVT. 24. fontos közlekedési útként tünteti fel. Az Alút mellett volt, hadházi szakasza déli végénél a Rucás csapszék, az északinál pedig a Ponyvás csapszék, majd ennek helyén a Világos csárda. A név ma is él. Hogy miért kapta az Alút nevet, nem sikerült megfejteni. A Hortobágyon is volt valaha Alút. Ma már nem tudunk róla, de régi írások említik. Az 1582. évi mátai határper iratai Aallut halma néven említik a máta—csege—ohati hármashatárnál levő dombot, s ugyan ezt az 1698. évi határjárási jkv. Alut halma-пак. mondja.

2 A név az ál melléknevünkkel lehet azonos, melynek jelentése hamis, nem igazi, félrevezető. A névben az 1 Hajdúhadház tagosítási jegyzőkönyvei 1888—92. A továbbiakban Tag. jkv. 2 Debreceni Állami Levéltár (DAL) Mátai iratok. 431