A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Sápi Lajos: Faragott kapuk Debrecenben

dasági udvarra vezetett. Ilyen kialakítás már, — ha kisebb léptékű is, — csak a Szappanos u. 5. számú lakóháznál található. A város főbb utcáin ugyanis a családok szaporodásával a birtok megosztás következtében a telkek egyre keskenyebbek lettek, a beépítés így zártsorúvá vált. A telkek utcai határvonalán a lakóház mellett csak a kocsibehajtó és gyalogbejáró részére maradt hely. így alakult ki a Széchenyi u. 44. szám alatti telek beépítése is A három ablakos lekontyolt oromfalas lakóépület mellett a barokk stílus jellegzetes formájával képezték ki a XVIII—

XIX. századfordulón készült kisajtót és kaput. Bár az épület homlokzatát a közelmúltban felújították és a régi barokk díszítéseket, párkány kiképzéseket elhagyták, a lakóépület és bejáró jellegzetes formájából az eredeti kiképzés kétség kívül felismerhető. A kocsibehajtó hangsúlyosan kiemelt faltömege mellett a gyalogbejáró és kerítés fal lezárására a jellegzetes homorú barokk íves kiképzéssel igen kellemes megjelenést biztosított. A kapu feletti falazat koronázó része mint önálló épületelem van kiképezve, s a bejáratot még inkább kiemeli. A lakóépülethez hasonlóan a kerítésfalat is cseréppel fedték le. A kapu szemöldöke felett a szabadon maradt íves nyílást áttörtén képezték ki és mintásán kifűrészelt lécekkel díszítették. Úgy a bejáróajtó, mint a két kapu szárnya újabb keletkezésű és csak a körvonala tartotta meg eredeti formáját. A magas padlóvonallal és erősen kiemelt homlokzattal épült lakóház a hangsúlyos bejárat kiképzéssel a késő barokknak egy jellegzetes formája (6. kép). A hasonló stílusú és korú épületeknél az ország más városaiban, így Budán, Esztergomban, Egerben, Pécsett, Sopronban a kocsibehajtó kétszárnyú kapuját mindig úgy képezték ki, hogy a két szárny alsó részét kivágva középen helyezték el a gyalogbejáró kisajtót. Ez a megoldás ami az említett városokban mint383