A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Ujváry Zoltán: Egy genre-típus a népi dramatikus szokásokban

Ujváry Zoltán Egy genre-típus a népi dramatikus szokásokban A magyar népi színjátékok gyakori szereplői közé tartoztak a különböző mesterségek, házaló kereskedők, vándoriparosok képviselői. A paraszti közösségek játékosai szívesen utánozták a paraszti életformától eltérő, nem földműveléssel foglalkozó emberek alakjait, azok foglalkozását. A népi szemlélet sajátságosan tükröződik abban, hogy a dramatikus szokásokban különösen előtérbe kerülnek a mindennapitól, az általánostól eltérő jelenségek. A vándoriparosok, a falurólfalura járó kereskedők, a vásárok jellegzetes alakjai, idegen nemzetiségű személyek, a társadalom perifériájára került emberek (pl. betyárok, koldusok) egyaránt felkeltették, magukra irányították a népi, a paraszti közösségek érdeklődését. Ez az érdeklődés tanulságosan nyilvánul meg a népszokásokban, általában a folklór hagyományokban. Mindazokat a játékokat, szokásokat, amelyekben a népélet jellegzetes alakjait utánozzák, genre-jelenetek néven foglalhatjuk össze. Két nagy csoportról beszélhetünk. Az első az, amelyben az utánzott genre-típusok önálló jelenetben lépnek fel, a játék középpontjában ők állanak. A második csoportban a népéletnek ezek a jellegzetes alakjai többnyire mellékszereplők a játékban, illetőleg azonos funkcióban vannak jelen a többi résztvevővel. A két csoportnak megfelelően a genre-típusok megjelenítésének alkalmai is eltérőek. A játékok bemutatásának kedvelt alkalmai voltak a fonóházak, a lakodalmak, a nagyobb munkák (pl. aratás, dohányfűzés, kukoricafosztás) pihenőidői, valamint a genre-típusok képviselőinek megjelenítése a különböző felvonulásban (farsang vége, a szüreti menet stb.). Azokban az alkalmakban, amelyekben a játékok szobában, zárt körben kerülnek bemutatásra, a genre-alakoknak többnyire egyéni szereplésével találkozunk, amíg a felvonulásokban a genre-alakok lényegében külsőségekben megjelenítve, passive vannak jelen. A mesterséget alakító játékokban megjelenik a kovács, a cipész, a borbély, a kéményseprő, a kocsmáros, a molnár, stb. A jelenetük többnyire abból áll, hogy a foglalkozást, a mesterséget az arra jellemző mozdulatokkal utánozzák. A genre-típusok képviselői a magyar népi színjátékokban, szokásokban a XVIII. sz. végén kezdtek megjelenni és a XIX. sz.-ban, a XX. sz. elején különös népszerűségre tettek szert. A genre-jelenetek nemcsak a magyar, hanem a szomszédos és a távolabbi népek hagyományában is kedveltek voltak. így pl. a keleti szlávoknál a XVIII XIX. sz.-ban és még a XX. sz. elején is a népi játékokban rendkívül változatos formában ábrázolták, jelenítették meg a különböző nemzetiségek alakjait, az uralkodó osztályok képviselőit, a különböző foglalkozású embereket. A földesurat, a cárt, a pópát stb. ábrázoló jelenetekben gyakran megnyilvánultak az osztályellentétek, a társadalmi konfliktusok. Ezekből a jelenetekből alakultak 357