A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

az Árokról, ami körülvette a várost,

36 ír az 1870-es években létesült Bánomkertről,

37 a már említett Hóstátról, a Kapus útról,

38 a Keleti vagy Nagy temetőről, amit ma Ócskatemetőnek hívnak,

39 a Kis vagy Déli Ocskatemetőről,

i0 a Míglakhatsz városrészről, ez egy újtelepülésű szegénynegyed az egykori Szilvás- és Postakert területén, a város D-i szélén,

41 az Oncsa telepet, ezt a 30-as években létesült telepet a Bercsényi utca déli szakaszán,

42 a Piacot, azaz a város központjában kialakult főteret,

43 a Postakertet,^ a Szilágyi hegyet, a város belterületén,

45 a Szukacs telepet,^ az Uj osztást,

i7 ami az Ürgéssel együtt, ahogy a neve is mutatja, újabb jeletkezésű városrész, az utóbbi az első világháború után létesült szegénytelep,

48 a Vadaskertet, ami a régi ólaskertek maradványa a város ÉK-i részén.

49 A település alakulása szempontjából különös jelentősége van a víznek. Hadháznak nincsen folyóvize, néhány kicsi, az év java részében szárazon álló ere csak a víz levezetése miatt érdemel figyelmet. Annál több, illetőleg több volt a tó még a város belterületén is. Ilyenek voltak a Gubás tó a város ENY-i, a Mester tó a város közepén, a Kabai tó a város ENy-i, a Szederjes tó a város EK-i szélén, a Lőrincz tava a város DNy-i és a ma már ismeretlen helyen volt Barta tó.

50 A tavakhoz hasonlóan jelentősek a vizes részek, ezek váltak idővel a káposztatermelés helyeivé : a Vénkert, a volt Békás kert, ma Jakabkert.

51 Hadház 1785-ben készült úgynevezett Csatáry-féle térképe, amelyen a kertes település nagyszerűen látható a város Ny-i szélén ábrázolja a Sárgödröt. Ez minden bizonnyal mesterséges gödör, vízállás volt, a belőle kitermelt anyagot az építkezésekhez használták fel.

52 Megemlítjük, hogy ugyanez a térkép még jelzi a palánkot és a gerádot is. Érdekes megjegyezni, hogy Hadházon manapság garággyának nevezik a község szélén levő Lapos nevű libalegelő gödrös részeit.

53 Már kimondottan építkezési jelentésű helynév a Sátor, ez az elnevezés Hadház DNy-i és DK-i részén egyaránt előfordul és mindkét helyen a cigánytelepet jelzi, árulkodva, hogy a mostani putrik és más kezdetleges építmények helyén még nem is olyan régen sátrak állottak.

54 Hasonló, de közelről sem ennyire tisztán nyomonkövethető a legkisebb hajdúváros, Vámospércs településének története. Vámospércs már tisztán homokra települt, közel az Ermellékhez, kapcsolatai ezért inkább ezzel a vidékkel, Ermihályfalvával (Valea lui Mihai), Nagykárollyal (Carei) voltak Debrecen mellett, mint Nagykállóval vagy éppen Nyíregyházával. A település magját egy magas, 36 Uo. 501. 37 Uo. 502. 38 Uo. 513. 39 Uo. 514—15. 40 Uo. 516. 41 Uo. 518. 42 Uo. 523. 43 Uo. 525. 44 Uo. 45 Uo. 529. 46 Uo. 47 Uo. 532. 48 Uo. 49 Uo. 50 Uo. 511, 518., 513., 528., 518. és 503. 51 Enyedi J. i. m. 4. 52 Mappa intravillani oppidi Haid. Hadház. Delineata anno MDCCLXXXV. per Stephanum Csatáry juratum Geometram. Melléklet a Györffy I.: Magyar nép — magyar föld i. m.-hoz. Közli ugyancsak mellékletként Nagy S. is. i. m. 104. és 105. oldalai között. 53 Enyedi J. i. m. 4. 54 Térképillusztráció E. Kiss S. i. m.-höz 499. és betétként az 500. és 501. oldalak között. 261