A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

minuszinszki tatár) nép is használ. Ezek megegyeznek a szegekkel kivert orosz kézi malommal. Az őrségi, zalai h a szomszédos alpesi területek hasonló hántoló malmaival van kapcsolatban s az egymással szorosan összetartozó nyugatmagy arországi-előalpesi haj dina-mohar termesztést jellemző eszközök sorába tartozik. - Kézimalom. NÉrt. 1927 135 (Pável), Kardos 1944 63— 64,Takács 1967 305, Zelenin88—89,Maiminen 1932 80—81, Kunz 1961 374—375. Házásók. A múlt századi alföldi betyárélet alakjai, akik éjszaka idején nagy szakértelemmel a tanyák hátsó falát megásták s a kezükügyébe eső holmit elrabolták. Bandájuk 3—4 tagból állott. Az előkészítő munkát a kinézer végezte, aki valami eladó tárgy felkínálása ürügyével jutott be a tanyába. Leginkább házieszközöket, ruházati tárgyakat ajánlgatott s így alkalma volt a tisztaszobába, a kamarába bepillantani. A kinézer ügyesen kitapogatta a családtagok, a kutyák számát, az utóbbiak fogósságát. Akadt közöttük, aki furulyát, bőrdudát fújt, hogy minél nagyobb bizalmat keltsen. Terepszemléje nyomán a figyelő, a fülelő és a végrehajtó valamelyik kedvező éjszaka kiásták a tanya falát. A végrehajtó a zsákmányból két részt húzott. A tanyát őrző kutyák megtévesztésére kihasználták a széljárást. Mérges kutyák esetében „először a szél felőli irányból közelítették meg a tanyát úgy, hogy attól párszáz lépésnyire zsíros pirított tarhonyát szórtak el, melynek szaga a kutyákat a házásásra kedvező irányba csalta ki a tanya udvaráról." Többször említi a /i-at novelláiban Móricz Pál. Tevékenységüket a Kiskunságból, a Hajdúságból ismerjük. NK. 1956 96—100 (Nagy Czirok), Nagy Czirok 1959 344—346. Hosszúház. A palócoknál, a Kisalföldön, a Bodrogközben, a Bakonyban a patriarchális - nagycsalád közösségéből kiváló és •* válakozással önálló háztartást alapító kiscsaládok, házaspárok a hosszú szalagtelken lakóházukat (szoba, pitar, kamara, esetleg istálló) az atyai házhoz annak hossztengelyébe építik. Ilyen módon egy fedél alatt 3—8 lakóház is helyet foglalhat s az épület hossza a 60—80 métert is elérheti. A rokoncsaládok az udvart, a kutat s igen gyakran a csűrt is közösen használják. Megegyeznek abban, hogy a csűr fiókjainak melyik része kit illet s oda rakják a szénát, a kévés gabonát. Beházasodás, eladás révén a h-Ьап lakók rokoni kapcsolatai idővel természetesen megszűnnek, de a szűk telek nyújtotta lehetőségekhez a h különböző családjainak alkalmazkodniuk kell. A /i-zal beépített közös udvarnak a Bakonyban köz, kúria a neve. A h-ak eredetileg nemesi és jobbágy telkeken egyaránt előfordulnak. Hasonló építkezési rendszert ismerünk Szlovákiából. Keleti palóc területen a hosszú szalagtelkekre nem egyvégtébe építik a nagycsaládból kiváló új házasok, kiscsaládok lakóházait, hanem egymástól kisebb-nagyobb távolságra s a szűk telken egymással szemben két sor ház is épülhet. A Bán völgyében (Nagyvisnyó) az ilyen hosszúudvarokat az ott lakó, eredetileg egy - hadha tartozó családokról nevezik el (pl. Boros-udvar). A fiatalabb családok önállósodása, az adás-vétel az udvar — gyakran bonyolult — felosztásával jár együtt. A hosszúudvarokon, а Л-as telkeken nincsen utcai kerítés, kapu, mert a tekintélyes számú lakó miatt a kinyitással és bezárással sokat kellene 237