A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Komoróczy György: A politikai szervezetek kialakulása a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

gében egyszerűen haladó gondolkodású baloldali erők függetlenségi frontszerű tömörülése volt, sem pártszervezet formáját nem öltötte, sem a nemzeti bizottság elődjének nem tekinthető, hanem inkább a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front egyik korábban megszületett előzményeként fogható fel. Megváltozott a pártszervezet élete 1944 december második felében. December 19-én ugyanis Berettyóújfaluban megalakult a „Demokratikus Párt" nevű szervezet, amely időnként a Demokratikus Front nevet használta. E név mögött azonban nem a december 10-e előtt működött „Demokratikus Párt" személyi állománya húzódik meg, hanem önálló tömörülésként jelentkezik. Ebben a minőségben a párt több népgyűlést szervezett, majd december 26-án Berettyóújfaluba kérette a községek érdeklődő lakosait az Ideiglenes Nemzetgyűlés programjának ismertetésére. Néhány nap múlva nézeteltérések merültek fel a „Demokrata Front"-on belül. Ennek egyik következménye volt, hogy a szervezet titkárát beosztása alól január elején ismeretlen okból felmentették, megtiltva, hogy „nevezett bármilyen politikai pártban tisztséget vállalhasson s azokon bármilyen minőségben megjelenhessen;" a község területét sem hagyhatta el. A büntetés azonban nem sokáig sújtotta a volt titkárt, mert nevével később a SZDP titkáraként találkozunk. Mindenesetre megfigyelhető, hogy eltávozása után a „Demokrata Front" csak formálisan maradt fenn; feladatkörét január második felében a SZDP folytatta, de már mint pártszervezet, míg a közös ügyek megbeszélését pártközi értekezletek biztosították s a Demokrata Front neve homályba veszett.

28 A népfrontmozgalom tehát a felszabadulást követő hetekben kezdett tevékenykedni. Alapgondolata minden esetben a már korábban említett demokratikus összefogás volt. A községekben folyó szervezést a főispán támogatta, többek között november 27-én a biharkeresztesi járás főszolgabírájának elrendelte, hogy „járása területén a Kommunista Párt és a többi demokratikus pártok számára a legteljesebb gyülekezési és szervezkedési szabadságot biztosítsa. Népgyűlés minden írásbeli engedély nélkül megtartható."

29 Ezt a tájékoztatást foglalta írásba a főszolgabíró is, amikor december 5-én értesítette az elöljáróságokat, hogy „a Demokrata Néppárt berettyóújfalui központjának kiküldötte a jövő hét valamely napján községében meg fog jelenni; addig is kezdjék meg a pártszervezkedést és az elöljáróság egy 20 tagú bizalmi keretet állítson fel ...; az új pártba csak a néppel együttérző s a népi közösség gondolatát valló emberek vehetők fel, s azok közül is csak azok, akik csonka vármegyénk népi vezetőjével fegyelmezetten együtt kívánnak dolgozni a rendkívül súlyos helyzetbe jutott csonka országrész megmentése érdekében." Nyilvánvaló, hogy a szervezkedésnek ez a módja még azokat a hagyományokat tükrözi, amikor megyénkben 1919-ben a közigazgatás és pártszervezés egymástól sokszor elválaszthatatlanul jelentkezett; amikor különböző hibák miatt a párt szinte felolvadt részben a szakszervezetben, részben a közigazgatási apparátusban, amikor a pártszervezkedést maga a közigazgatás irányította; de a jelenlegi szervezkedés célja határozottan demokratikus volt, miután vezető eszmeisége az ország új irányú és új tartalmú felfejlesztése, még ha kisssé ködös ideológia („népi közösség") és tisztázatlan szemlélet formájában jelentkezett is. A szervezőmunka nyomán megalakultak a járási, majd községi demokratikus 28 DÁL. Levelezés 1944 dec. 19. és Berettyóújfalui fszb. 358/1944. valamint Fp. közig. 13/1945 és Levelezés 1945. márc 5. 29 DAL. Fp. közig. 75/1944 és Biharkeresztesi fszb. 107/1944. a „népi vezető" kifejezés valószínűleg a főispánra vonatkozik. 210