A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Komoróczy György: A politikai szervezetek kialakulása a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

semmiféle jogszabályra sem támaszkodhattak. Az ellenforradalmi jogszabályok alkalmazása időszerűtlennek mutatkozott, a megváltozott élet pedig még nem alakította ki saját jogrendjét. Voltak olyanok is, akik nem értettek egyet a baloldali pártok szervezésével, és e felfogásuk miatt kibúvókat kerestek. Ezért volt nagy jelentősége annak, hogy a megye főispánja és törvényhatóságának felső vezetése félreérthetetlen határozottsággal foglaltak állást a baloldali erők szervezkedésének támogatására és ilyen irányú rendeleteket adtak ki. A hatalomra került megyei vezetés ezzel új szellemet és új stílust képviselt még a központi kormány létrejötte előtt, amikor a haladó erők összekovácsolásának 1944 végén nem fékje, hanem emeltyűje kívánt lenni. A rendeletek a baloldali pártok szervezésével párhuzamosan meggátolták a korábbi jobboldali csoportok párttömörülését. Ezt a céljukat azonban csak az első hónapokban tudták elérni. Nyilvánvaló, hogy a fent jellemzett politikai koncepció a népfrontpolitika jegyében érvényesülhetett; ennek sikerét még fokozta az, hogy a társadalom egyes csoportjainak spontán fellobbanása a fasizmus ellen átmenetileg megbénította és dermedésbe merevítette a szélső jobboldali pártszervezeteket, melyeknek tagjai menekülésükből akkor még nem tértek vissza. Az új erők felemelkedésének lendületét kapcsolta be az első hónapokban a haladás áramkörébe a kommunista főispán vezetése alatt kormányzott megyei közigazgatás. 1944. november—december folyamán alakult meg Biharban a MKP megyei szervezete Kovács József, Juhász Sándor és Rácz Sándor vezetése alatt, míg a SZDP-nek Csikós János, Cernkevics Tivadar és Jenéi Gergely álltak az élén. Más baloldali pártok valamivel későbben szerveződtek. Részben az országos szervezeti rend kibontakozása, részben a pártvezetés megyei irányítása következtében 1944 novemberétől egymás után születtek meg a falvakban a kifejezetten kommunista nevet viselő pártszervezetek, amelyek az egy-két hetes korábbi pártcsoportok lazább szervezeti formáját szélesítették ki és szilárdították meg. Önálló pártalakulások jöttek létre, ami lehetővé tette, hogy a MKP szervezetileg kiemelkedjék a népfront elnyelő gyűrűjéből. Ilyen módon egyes helyeken az MKP a népfront mozgalom irányítójává válhatott. Erre a minőségi változásra mutat pl. a kismarjai pártszervezet megalakulása 1944. dec. 16-án, amikor a korábbi laza csoport tagjai közül nyolcan MKP néven új szervezetet alkottak; egyidejűleg megszüntették a még novemberben megalakult „Magyar Népi Demokratikus Front" nevű tömörülést, illetve azt átalakították" Földmunkás Szövetség"-gé, amely „gazdasági szervezetként" élt tovább. Hasonló volt a helyzet pl. Derecskén, ahol december 26-án önállósult a MKP, Jenéi Gyula titkárral az élén.

19 Ezek a szervek határozott aktivitást fejtettek ki. Sarkadon dec. 15-én az akkor megalakult pártszervezet a főispánnál tiltakozott egy kizsákmányolónak ítélt személy visszaköltözése ellen, kijelentve: „nekünk, akik elvállaltuk, hogy a magyar nép ügyét képviseljük, és a lerombolt nemzeti életünket felépítjük, nekünk (az illető) halálos ellenségünk." Hasonló lelkesedés, baloldali helytállás jellemezte a demokratizálódás követelményeinek hangsúlyozásával az ártándi, újirázi és más községi nemzeti bizottságok politikai nézeteit is.

20 Az önálló kommunista pártszervezetek eredményeit 1945 májusa után a 19 DAL. Bihar megye főispánjának levelezése (Ezentúl—Levelezés) 1944. dec. 6. és 16., valamint Fp közig; 65/1945 és 237/1944. 20 Lásd pl. Ártándi Nb. jkv. 1945. febr. 4 a DAL-ban. A további pártalakulásokra lásd még DÁL. Üjirázi NB. jkv. 1945 márc. 18. 207